Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

VEGYES E513. NEUSOHLER PROCESS AKTÉN (Besztercebányai periratok) 1517-1856 4 csomó 1. cs. 1) Az 1743-ban gr. Erdődy György kamarai elnök vezetésével kiküldött bizottság jegyzőkönyvei 2. 2) A bizottsághoz intézett beadványok a besztercebányai Kammerverwaltungtól 1820 14-56. sz. 3) A besztercebányai Kammerverwalmnghoz érkezett beadványok 1820 4) Besztercebánya beadványai a Magyar Kamarához 1821—1846 3. 5) A Selmecbányái Oberkammergrafenamthoz intézett iratok a besztercebányai Kammerverwaltungtól 1819—1821 6) A besztercebányai Kammerverwaltung jegyzőkönyvei bizottsági ügyekben 1838—1845 14-51. sz. 7) A Selmecbányái Oberekammergrafenamt a 1819—1821, Magyar Kamarához 1832 4. 8) Vegyes (kamarai és helytartótanácsi) bizottsági jegyzőkönyvek 1820—1822 9) A perrel kapcsolatos iratjegyzékek 1820, 1855-1856 10) Vegyes, a Kamara elnökéhez került kamarai j elzetes, a perre vonatkozó iratok 1517—1821 A bányavárosok és a bányákat műveltető Kamara között századokra nyúló ellentétek voltak, amelyek a rezervált (a bányaművelésre fenntartott) erdők használatának mikéntjéből, a bányavám szedéséből, a bányatörvényszékek működéséből merítették a feszültség okát. Lényegében a városi önkormányzat ütközött össze a jogait nyesegető kincstári szervvel.

1 Szándékosan nem azt a kifejezést használtuk, amely szerint a bányavárosok az udvarral állottak volna szemben, mivel az udvar egyes esetekben — különösen a tisztán gazdasági kérdésekben — a Kamaránál rugalmasabban viselkedett.

2 Az ,,Aktén" időkerete 1517—1856, de — mivel a XVI. századi iratok a Vegyes, 10. csoportban, másolatban lelhetők fel —, az állag elsősorban az 1743—1856 közötti éveket foglalja magában. Ezalatt az idő alatt a per folyt, és különféle bizottságokat