Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

tek. Gyakoriak ezzel szemben — legalábbis egy ideig, mégpedig kb. 1825-ig — a Bécsi Kamara elnökétől a Magyar Kamara elnökéhez küldött elnöki iratok. A , ,benignae resolutiones "-ben lévő elnöki leiratok és levelek általában nem különböznek a „Praesidialia"-ban elhelyezett elnöki levelektől. A „Praesidialia" rendszerint azokat a bécsi kamarai elnöki leiratokat tartalmazza, amelyeket bizalmas jellegük miatt a Magyar Kamara elnöke maga intézett el. Azokat az elnöki leiratokat azonban, amelyeknek az elintézését a kamarai elnök a tanácsra bízta, az ügyosztályi (tanácsi) iratokkal együtt iktatták és a királyi rendeletek közé (benignae resolutiones) sorolták. A királyi rendeletek között 1792 után is akadnak magyar kancelláriai kiadványok, rendszerint olyan vegyes ügyekben, amelyeket a Kancellária felügyelete alá tartozó Helytartótanács a Magyar Kamarával közösen intézett, vagy olyan ügyekben, amelyek a Magyar Kancellária hatáskörébe is tartoztak (pl. a Helytartótanács és a Kamara által közösen intézett városi ügyek, vagy a nemesség jogait érintő fiscalitások, háramlások ügyei). Az iratok tárgyilag a Kamara által intézett mindenféle ügyre vonatkozhatnak. A Magyar Kamara önálló intézkedési hatáskörének növelése következtében, amely az 1800., 1810. évi nagyobb, illetve az 1826., 1835., 1836. évi kisebb hatáskörbővítésekben jutott kifejezésre, természetesen csökkent az olyan ügyek száma, amelyeknek elintézését királyi határozat zárta le. Az ismertetett állag — amint jeleztük — csak az eredeti királyi rendeleteket, bécsi kamarai elnöki, magyar kancelláriai leiratokat tartalmazza. Az iratokat a központi kamarai iktatókönyvbe iktatták, s ha több ügyet foglaltak magukba, akkor több iktatószámot is kaptak. Az ügyosztályi iratokban elhelyezett megfelelő ügyiratokhoz a királyi rendeletekről és elnöki leiratokról másolatot helyeztek el. Azt, hogy a királyi rendeletek vagy elnöki leiratok másolatai milyen ügyosztályokhoz kerülnek, az eredeti irat hátsó lapján alul irónnal feljegyezték. Az iratokat minden évben havonként 1-től kezdődő sorszámozás szerint rendezték, s egy hónap anyagát rendszerint külön kötetbe foglalták. A kutatáshoz rendelkezésre álló betűrendes mutatók megadják a rendeletek iktatószámát vagy iktatószámait, az irat tárgyát és levéltári jelzetét. A mutatók 1815-ig csak az iratok saját (bécsi kamarai vagy magyar kancelláriai) iktatószámát tüntetik fel, 1815-től kezdve a Magyar Kamara iktatószámát is, a törtszám a bécsi kamarai, az egész szám, amely a tárgyi kivonat végén van, a Magyar Kamara iktatószámát jelenti. (Háborús sérülések következtében 4 doboznyi irattörmelék van az iratanyag végén: 1791—1837.) A „Series numerorum aulicorum" nevű számsor az udvari (bécsi kamarai vagy magyar kancelláriai) iktatószámok sorrendjében megadja a királyi rendeletek és elnöki leiratok levéltári jelzetét (év, hó és numerus). A „Liber rescriptorum regiorum" nevű jegyzék folyószámok sorrendjében feltünteti a rendeletek és leiratok keltét, udvari iktatószámát, magyar kamarai iktatószámát, tárgyát és az ügyben intézkedő kamarai ügyosztály nevét.