Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

utazók ellenőrzését is. A könyvbehozatal, az utasforgalom ellenőrzésén kívül a harmincadhivatalok egészségügyi feladatokat is elláttak. Kötelességük volt a ragályos betegségek behurcolásának a meggátlása, ilyen szempontból az áruk és a kereskedők egészségügyi ellenőrzése. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével, mutató nincsen hozzájuk. Az iratok kútfők és tételek szerinti rendben fekszenek, 1790—1812-ig mutatóval és számsorral felszerelt lajstromkönyvek, 1813—1848-ig számsorral felszerelt mutatókönyvek segítségével kutathatók. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetést.) Az iratanyag (1790-től kezdve) erősen selejtezett, a selejtezést a lajstrom- és mutatókönyvek számsorlapjain feljegyezték. E97. PRAESIDIALIA (Kamarai elnöki iratok) 1791-1839 33 csomó, 3 kötet 1. Iratok (Praesidialia) a) Elnöki számos iratok 1791—1814 31 csomó b) Elnöki szám nélküli iratok 1798—1839 2 csomó 2. Lajstromkönyvek (Elenchus actorum praesidialium) 1792—1809 2 kötet 3. Mutató (Index actorum praesidialium) 1792—1802 1 kötet Az iratanyag egy része az uralkodóhoz intézett elnöki felterjesztések fogalmazványaiból áll. Egy 1792. március 2-i királyi rendelet általában megszüntette a Kamara elnökének saját kezdeményezéséből tett előterjesztéseit, s meghagyta, hogy ezentúl lehetőleg minden ügyet a tanácsülésen kell megtárgyalni. Ettől csak akkor lehetett eltérni, ha az uralkodó valamilyen ügyben kifejezetten magának az elnöknek a véleményét akarta meghallgatni, vagy az ügyet, nagy fontossága és bizalmas jellege miatt, az elnök saját felelősségére elnökinek minősítette. Az ilyen ügyekről az elnök külön jegyzőkönyvet vezetett, s azt hónapról-hónapra felterjesztette a királynak. A király az elnököt rendszerint uralkodói kézirattal (Handbillet) utasította a javaslat megtételére. A Magyar Kamara elnöke 1790 után is sűrűn levelezett a Bécsi Udvari Kamara elnökével vagy alelnökével. Az iratanyag bizonyos része ebből a levelezésből tevődik össze. E levelezés továbbra is különféle ügyeket érintett, s fontos része volt az ügyintézésnek. A Bécsi Udvari Kamara elnökének levelei többnyire nem utasító jellegűek. Tolmácsolhatták a király álláspontját bizonyos ügyekben, kikérhették a magyar kamaraelnök véleményét. Sokszor bizonyos ügyek bizalmas jellegű előkészítését szolgálták, vagy az ügyek elintézését sürgették. Az elnöki iratokban értékes adatokat lehet találni a kincstári birtokokra, a sóigazgatásra, a harmincadügyre, a birtokháramlásokra, a birtokadományozásokra, a püspö-