Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

felállítása, megszüntetése, áthelyezése, az alkalmazottak személyi ügyei, hivatali épületek, raktárak építési ügyei, a hivatalok ügyvitele, a harmincadvám szabályozása, az alkalmazottak visszaélései, óvadékai, harmincadhivatalok ellenőrzése, vizsgálata, a pénztári számadások ellenőrzése, a harmincadhivatalok költségeinek kiutalása, a harmincadfelügyelőségek, a kamarai adminisztrációk harmincadügyi jegyzőkönyveinek ellenőrzése, csempészeti ügyek, a vámjövedelmek kezelésével kapcsolatos teendők. A nyerstermények, nyersanyagok kivitelével és behozatalával kapcsolatosan az iratanyag elsősorban a gabonakereskedelemre, a borkereskedelemre és az állatokkal, állati nyersanyagokkal folytatott kereskedelemre nyújt tájékoztatást. A gabonaforgalmi ügyekre, a kivitel és behozatal szabályozására az ügyosztály iratanyagában rendszerint külön kútfő (néha több kútfő) található. Az állatkivitelt 1790 után szintén Bécs és Ausztria ellátása szabályozta, 1810-ig a kivitelt a birodalmon kívüli területekre rendszerint megakadályozták. A kiviteli tilalmakról szóló rendeleteket az ügyosztály küldte szét az egyes harmincadhivataloknak. Az állatkivitel mellett az ügyosztály anyaga a török birodalom területéről történő állatbehozatalra is adatokat tartalmaz. A Balkánról elsősorban élő állatokat, sertést, marhát hajtottak be, amelyek felhízlalás után Ausztriába kerültek. Jelentős volt ezen kívül a török birodalomból a bőr- és a prémbehozatal is. Sok adatot nyújt az ügyosztály iratanyaga a borkereskedelemre (illetve a pálinkakereskedelemre) is. Ez elsősorban onnan adódott, hogy a magyar bor kivitele körül a bécsi vámpolitika miatt a XIX. század folyamán is sok komplikáció és nehézség keletkezett. A szabad borkivitelt két tényező akadályozta. Nyugat felé magyar bort Ausztrián át csak úgy lehetett kiszállítani, ha a szállítmánnyal együtt ugyanannyi osztrák bort is kivittek. Ezzel akarták külföldön a gyenge minőségű osztrák bor kelendőségét növelni. Megnehezítették a magyar bor bevitelét Ausztriába is, hogy ezzel a kedvezőtlenebb körülmények között lévő osztrák bortermelést a magyar versenytől megóvják. Amikor Galícia osztrák uralom alá került, az osztrák boroknak adott kedvezmények nagyban csökkentették a magyar borok kivitelét Lengyelország felé. Mindezek a korlátozások, a korlátozásokkal kapcsolatban megélénkülő csempészés sok munkát rótt az ügyosztályra. A gabona-, bor- és állatkereskedelem mellett foglalkozott az ügyosztály a fűszerek, kávé, tea, cukor, olaj, dohány behozatali ügyeivel, általában e cikkek csempészésének meggátlásával. Mivel ezek az áruk a magas vámok vagy az osztrák közvetítés miatt meglehetősen drágán kerültek forgalomba, csempészésük nagymértékben megélénkült. Figyelmet érdemelnek azok az adatok is, amelyek a tengeri só, a ruházati cikkek, rövidáruk, szerszámok, hangszerek, finomabb fémalkatrészek, gyógyszerek behozatalára, csempészésére vetnek fényt. Az ügyosztály feladatai közé tartozott az egész külkereskedelmi forgalom ellenőrzése. A harmincadhivataloknak kimutatásokat kellett felküldeniök a behozott és a kiszállított árukról, ezek alapján állította össze a Kamara számvevősége az áruforgalmi táblázatokat (Merkantil-Tabellen), amelyeket az uralkodónak terjesztettek fel. Továbbra is ellenőrizték az arany- és ezüstpénzek, a nemesfémek kivitelét és behozatalát, erről minden harmincadhivatalnak külön kellett jelentést küldenie. A francia háborúk alatt — nyilván a forradalmi tartalmú könyvek távoltartása végett — szigorú rendeletet hoztak a tiltott könyvek behozatala ellen és megszigorították az országba