Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 94. SUBSIDII BELLICI (NEGOTIA) (Rendkívüli hadiadó ügyeinek osztálya) 1794—1820 19 csomó, 19 kötet 1. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla spontaneae oblationis, protocolla subsidii bellici) 1794-1804 8 kötet b) Véleményívek (Protocolla spontaneae oblationis) 1794-1795 1 kötet 2. Iratok (Subsidii bellici) 1797-1820 19 csomó 3. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Subsidii bellici) 1797-1812 9 kötet 4. Mutató számsorral (Subsidii bellici) 1813-1820 1 kötet A francia háborúk idején, amikor a nagy hadikiadások súlyos helyzetbe hozták az állami háztartást, a bécsi udvar a rendes hadiadón (contributio) és állami jövedelmeken kívül rendkívüli jövedelmi forrásokat is igénybe vett. II. József már az 1787—90. évi török háború idején rendkívüli hadiadót (Kriegssteuer) vetett ki a fizetésekre és nyugdíjakra, sőt a megyéket gabonaszállításra is kötelezte. A francia háborúk alatt a rendkívüli hadiadónak, illetve hadisegélynek három formájával találkozhatunk: 1. a fizetések (állami, megyei, városi, egyházi) és nyugdíjak után aránylagosan levont hadiadó, 2. önkéntes felajánlások a lakosság részéről a háború költségeire (spontanea oblatio), 3. az országgyűlések által megszavazott rendkívüli hadiadó (subsidium bellicum). A rendkívüli hadiadó ügyeit intéző ügyosztály csak 1794-ben kezdte el működését. Addig elsősorban a fizetésekből és nyugdíjakból levont rendkívüli hadiadóval a „Cassalia" ügyosztály foglalkozott. Amikor azonban az önkéntes és az országgyűlési megajánlások révén a rendkívüli hadiadóval kapcsolatos teendők megszaporodtak, a feladatok ellátására külön ügyosztályt létesítettek. A fizetésekből, nyugdíjakból vagy más hasonló járandóságokból levont hadiadó esetén az ügyosztály foglalkozott az adóösszeg megállapításával (300 Ft-os évi fizetésen alul nem kellett fizetni hadiadót, 301—599 Ft-ig terjedő évi fizetés után 5%, 600—999 Ft-ig 7%, 1000—1999 Ft-ig 10%, 2000-3999 Ft-ig 12%, 4000 Ft-tól pedig 15% volt a rendkívüli hadiadó összege). Az ügyosztály gondoskodott a fenti adóösszegek behajtásáról, s intézte el a kivetéssel kapcsolatos panaszokat. Komolyabb teendői akadtak az ügyosztálynak az önkéntes felajánlásokkal és az országgyűlések által megszavazott rendkívüli hadiadóval (subsidium bellicum) kapcsolatban. Az 1800 utáni években az utóbbit már nem országgyűlési megajánlás, rendi hozzájárulás, hanem királyi rendeletek alapján vetették ki. A pénzben, terményben és állatokban összegyűlt rendkívüli hadiadót ugyanis a központi kamarai pénztárnak kellett nyilvántartania. A pénzt vidéken a kijelölt kamarai pénztárak szedték be a megyéktől és városoktól, s erről az ügyosztálynak kimutatásokat küldtek, amelyeket az a központi pénztárnak adott át. A terményt és az állatokat a katonaság gyűjtötte össze, az átadott terményekről és állatokról szóló kimutatások, elismervények az ügyosztályhoz