Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
A Kamara és a Helytartótanács egyesítésével 1785-ben a fenti egyházi ügyek intézése az egyes ügyosztályok között (nem utolsó sorban azért, mert a „Fundationalia, ecclesiasstica stb." és az „Episcopalia" ügyosztályok megszűntek) másképp oszlott meg. Az üresedésben lévő egyházi méltóságok javainak kezelését átvette a helytartótanácsi vonatkozású „Departamentum ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris", illetve 1787-től kezdve a „Departamentum ecclesiasticum oeconomicum bonorum", az egyházi javak adományozásának és a javakba való beiktatásnak az ügyeit szintén a „Departamentum ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris" (1. ezeket az állagokat a helytartótanácsi levéltárban). Az egyházi személyek személyes hagyatékának ügyei ezzel szemben a kamarai vonatkozású „Juridica" ügyosztályhoz kerültek, ahol egyébként tovább intézték az üresedésben levő egyházi tisztségek javainak jogi ügyeit is. A Magyar Kamara visszaálításakor az egyházi méltóságok királyi adományozásának kamarai vonatkozású ügyeit, az egyházi személyek személyes hagyatékának ügyeit a jogügyekkel együtt rögtön 1790-ben a „Juridica et fiscalia" ügyosztályhoz utalták, az üresedésben lévő egyházi méltóságok javainak ügyeit azonban csak 1792-ben, amikor a javak jövedelmeit, az ún. intercalaris jövedelmekét a vallásalaptól elvették és a kincstárnak adták vissza. A „Juridica et fiscalia" ügyosztály hatáskörét tehát két egymástól elkülönülő, mégpedig világi és egyházi jellegű kincstári jogügyekkel foglalkozó feladatkörre lehet osztani. Világi jogügyek. A világi jogügyek vonatkozásában az ügyosztály átvette a Kamarával egyesített Helytartótanács „Juridica" ügyosztályának a feladatkörét. Egyik igen fontos munkája maradt továbbra is a kincstárra háramlott ingó és ingatlan javakkal (fiscalitas, caducitas) kapcsolatos feladatkomplexum ellátása. Szorosan kapcsolódott ehhez a feladathoz a birtokokra vonatkozó okmányok beszerzése vagy kikutatása, amelyeket a levéltár végzett el. Az okmányokhoz és a levéltár irataihoz fűződő kincstári érdek folytán az ügyosztály ellenőrzése kiterjedt a levéltár munkájára is, bár a levéltár személyzeti és ügyviteli kérdésekben a „Gremialia" ügyosztály alá is tartozott. Iratok átvételére, átadására, magánfeleknek vagy más hatóságoknak iratmásolatok kiadására az iratok selejtezésére, kezelésére, feldolgozására, használatára bőven találunk az ügyosztály iratanyagában adatokat. Az ügyosztály intézte a királyi birtokadományozások, birtokcserék, átruházások jogi vonatkozású ügyeit, szabályozta és ellenőrizte a birtokösszeírásokkal és becslésekkel kapcsolatos eljárásokat, foglalkozott az adomány levelek kiadásának, a becsár behajtásának, az átruházási szerződéseknek stb. ügyeivel. Gondoskodott a tizedbérleti szerződések megkötéséről, a tized behajtásával és többnyire katonai raktárakba való szállításával kapcsolatos intézkedések megtételéről. Az ügyosztály hatáskörébe tartozott az eljárás megindítása a pénz, a bankjegyek és okiratok hamisítása miatt, továbbá az uzsorának hivatalból való üldözése, a csempészet elleni eljárások lefolytatása. Kincstári követelések, tartozások jogi ügyei, ezzel kapcsolatos perek, a peres ügyek általában, bérleti, adásvételi, egyéb szerződések jogi ügyei az ügyosztály munkájának különálló nagy csoportját alkották. Az ügyosztály a kincstári birtokokon a földesúr és a jobbágy közti viszony szabályozásával is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban ellenőrizte és szabályozta az úriszék műkö-