Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

melést, a fafeldolgozást, a faszénégetést, a juhtenyésztést, a halászatot kell kiemelni. Rendszeresen foglalkozott az ügyosztály a fiumei kormányzóság alkalmazottainak személyzeti ügyeivel, a kormányzósági hivatalok ügyvitelével. A kormányzóság területén több fontos hivatal volt, mint pl. a fiumei építési igazgatóság, a váltótörvényszék, egészségügyi hivatal, kereskedelmi pénztár. Ezeknek a hivataloknak a működésére az iratok értékes felvilágosítást nyújtanak. Az ügyosztály rendszeresen ellenőrizte pl. a kereskedelmi pénztár működését és számadásait. Az ügyosztály tevékenysége kiterjedt a tengeri kereskedelem ellenőrzésére és szabályozására is.Iratai adatokat tartalmaznak a kikötők, a kikötőberendezés építésére, javítására, költségeire, a kikötők tisztítására. A kormányzóság rendszeres kimutatásokat küldött az ügyosztálynak a kikötők forgalmáról és a kikötők egészségügyi ellenőrzéséről (forgalmi és egészségügyi tabellák). Az utóbbi a fiumei kormányzóság fontos feladatával, a ragályos betegségek elleni védekezéssel volt kapcsolatos. A ragályos betegségek elleni védekezést szolgálták a különféle egészségügyi intézmények, kórházak, veszteglőházak, veszteglőraktárak (fertőzött áruk részére). Ezek gazdasági ügyeinek intézése szintén az ügyosztályhoz tartozott. A fentieken kívül megemlíthetők még a Fiume városára (színházépület, dohánygyár, manufaktúrák), a Károly-út javítására, a kormányzóság térképezésére, az 1800 utáni francia megszállás idejére vonatkozó adatok. Az ügyosztály az 1830-as évektől kezdve a fiumei ügyeken kívül az újból felállított zágrábi kamarai adminisztráció ügyeit is intézte. E tevékenységével kapcsolatban elsősorban a kamarai adminisztráció szabályozására, ügyvitelére, személyzeti ügyeire, továbbá a kamarai adminisztráció területén lévő vallásalapi birtokokra, a zágrábi vallásalapi épületekre, a zágrábi postahivatalra vonatkozó ügyeket kell kiemelni. Az ügyosztály ellenőrizte a kamarai adminisztráció jegyzőkönyveit is. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete azonos a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével. Mutató a jegyzőkönyvekhez nincsen. Az 1804 utáni jegyzőkönyvek nem maradtak fenn. A tanácsülési nyilvántartókönyv (consignatio in Fluminensibus) a tanácsülések időrendjében ad rovatos kimutatást a tanácsüléseken tárgyalt ügyekről. Rovatai: iktatószám, tárgy, a tanácsi döntés, a válasz sürgetése, a válasz száma. Az iratok a többi ügyosztályhoz hasonlóan kútfő-tételes irattári rendszerben rendezettek, 1805—1812-ig mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyvek, 1823— 1848-ig számsorral felszerelt mutatókönyvek segítségével kutathatók. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetőt.) Az 5. b) alatt felvett „Index in Fluminensibus..." különálló mutató a „Fluminensia" kamarai ügyosztályhoz és az 1848—49. évi pénzügyminisztérium egyházi szakosztályának 30. kútfőjéhez tartozó iratokról (a fiumei és zágrábi alapítványi ügyeket ugyanis az 1848—49-es pénzügyminisztériumban az egyházi szakosztály intézte). A betűrendes mutató csak az iratok iktatószámát adja meg. A mutató néhány lapján a beérkezett iratok saját és kamarai iktatószámai közötti konkordanciát feltüntető számjegyzékek vannak. Az 5. c) alatt felvett „Index Croatico-Fluminensium..." némi eltéréssel másodpéldánya az 1841—48. évi mutatóknak. A mutató az 1848—49. évi pénzügyminisztérium egyházi szakosztályának 30. kútfőjébe tartozó iratokat is feltüntet.