Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

melést, a fafeldolgozást, a faszénégetést, a juhtenyésztést, a halászatot kell ki­emelni. Rendszeresen foglalkozott az ügyosztály a fiumei kormányzóság alkalmazottainak személyzeti ügyeivel, a kormányzósági hivatalok ügyvitelével. A kormányzóság terü­letén több fontos hivatal volt, mint pl. a fiumei építési igazgatóság, a váltótörvény­szék, egészségügyi hivatal, kereskedelmi pénztár. Ezeknek a hivataloknak a működé­sére az iratok értékes felvilágosítást nyújtanak. Az ügyosztály rendszeresen ellenőrizte pl. a kereskedelmi pénztár működését és számadásait. Az ügyosztály tevékenysége kiterjedt a tengeri kereskedelem ellenőrzésére és szabá­lyozására is.Iratai adatokat tartalmaznak a kikötők, a kikötőberendezés építésére, javí­tására, költségeire, a kikötők tisztítására. A kormányzóság rendszeres kimutatásokat küldött az ügyosztálynak a kikötők forgalmáról és a kikötők egészségügyi ellenőrzésé­ről (forgalmi és egészségügyi tabellák). Az utóbbi a fiumei kormányzóság fontos felada­tával, a ragályos betegségek elleni védekezéssel volt kapcsolatos. A ragályos betegsé­gek elleni védekezést szolgálták a különféle egészségügyi intézmények, kórházak, veszteglőházak, veszteglőraktárak (fertőzött áruk részére). Ezek gazdasági ügyeinek intézése szintén az ügyosztályhoz tartozott. A fentieken kívül megemlíthetők még a Fiu­me városára (színházépület, dohánygyár, manufaktúrák), a Károly-út javítására, a kor­mányzóság térképezésére, az 1800 utáni francia megszállás idejére vonatkozó adatok. Az ügyosztály az 1830-as évektől kezdve a fiumei ügyeken kívül az újból felállított zágrábi kamarai adminisztráció ügyeit is intézte. E tevékenységével kapcsolatban el­sősorban a kamarai adminisztráció szabályozására, ügyvitelére, személyzeti ügyeire, továbbá a kamarai adminisztráció területén lévő vallásalapi birtokokra, a zágrábi val­lásalapi épületekre, a zágrábi postahivatalra vonatkozó ügyeket kell kiemelni. Az ügyosztály ellenőrizte a kamarai adminisztráció jegyzőkönyveit is. A tanácsülési jegyzőkönyvek szerkezete azonos a többi ügyosztály jegyzőkönyvei­nek szerkezetével. Mutató a jegyzőkönyvekhez nincsen. Az 1804 utáni jegyzőkönyvek nem maradtak fenn. A tanácsülési nyilvántartókönyv (consignatio in Fluminensibus) a tanácsülések idő­rendjében ad rovatos kimutatást a tanácsüléseken tárgyalt ügyekről. Rovatai: iktató­szám, tárgy, a tanácsi döntés, a válasz sürgetése, a válasz száma. Az iratok a többi ügyosztályhoz hasonlóan kútfő-tételes irattári rendszerben rende­zettek, 1805—1812-ig mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyvek, 1823— 1848-ig számsorral felszerelt mutatókönyvek segítségével kutathatók. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetőt.) Az 5. b) alatt felvett „Index in Fluminensibus..." különálló mutató a „Fluminen­sia" kamarai ügyosztályhoz és az 1848—49. évi pénzügyminisztérium egyházi szak­osztályának 30. kútfőjéhez tartozó iratokról (a fiumei és zágrábi alapítványi ügyeket ugyanis az 1848—49-es pénzügyminisztériumban az egyházi szakosztály intézte). A betűrendes mutató csak az iratok iktatószámát adja meg. A mutató néhány lapján a be­érkezett iratok saját és kamarai iktatószámai közötti konkordanciát feltüntető szám­jegyzékek vannak. Az 5. c) alatt felvett „Index Croatico-Fluminensium..." némi eltéréssel másodpél­dánya az 1841—48. évi mutatóknak. A mutató az 1848—49. évi pénzügyminisztérium egyházi szakosztályának 30. kútfőjébe tartozó iratokat is feltüntet.

Next

/
Thumbnails
Contents