Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az ügyosztály iratanyaga hiányosan maradt fenn (1. a leltár elején az anyag felsorolását). A megmaradt iratok is nagyfokú selejtezésen mentek keresztül, és elsősorban az uradalmi gazdálkodásra és a jobbágyok ügyeire vonatkoznak. E80. FUNDATIONALIA SAECULARIA (Világi alapítványi osztály) 1792—1819 10 csomó, 13 kötet 1. a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla fundationalia saecularia) 17921802 6 kötet b) Véleményívek (Protocolla fundationalia saecularia) 17921801 2 kötet 2. Iratok (Fundationalia saecularia) 17921819 10 csomó 3. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Fundationalia saecularia) 17921812 4 kötet 4. Mutató számsorral (Fundationalia saecularia) 18131819 1 kötet Az ügyosztály hatásköre túlnyomórészt a kamarai alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndíjügyeire, illetve a Kamara által adományozott ösztöndíjak ügyeire terjedt ki. Ezekkel az ügyekkel 1785 előtt a „Fundationalia et ecclesiastica" ügyosztály, 1785—1789-ig a helytartótanácsi „Departamentum fundationum saecularium", 1790—91-ben pedig a kamarai „Gremialia" ügyosztály foglalkozott. Az 1790 után visszaállított Kamara újból megkapta azt az 1785 előtt is élvezett jogát, hogy kamarai alkalmazottak gyermekeit tanulmányi alapítványok ösztöndíjas helyeire javasolja. A kamarai alkalmazottak gyermekei részére az 1790-es években a váci teréziánus konviktusnál 4, a máramarosszigeti piarista alapítványnál 4, a budai teréziánus konviktusnál 10 ösztöndíjas helyet biztosítottak. A pesti angolkisasszonyoknál a leányok részére tartottak fenn ilyen ösztöndíjas helyeket. A Kamara az ösztöndíjas helyeket azért kapta meg, mert a fenti alapítványok tőkéjéhez jelentős összeggel járult hozzá. Az ügyosztály foglalkozott az ösztöndíjkérelmek elbírálásával, a javaslatadással, a tanulmányok ellenőrzésével, az üres helyek betöltésével. Hatáskörébe tartozott a kamarai alkalmazottak árváinak árvaházakban való elhelyezése is. Mivel az alapítványokat országos viszonylatban a Helytartótanács ellenőrizte, a fenti ügyekben a Kamara gyakran levelezett a Helytartótanáccsal. A Kamara — elsősorban bánya- és erdőgyakornokok részére — maga is adott ún. kamarai ösztöndíjakat. Az ügyosztály ilyen ügyeket is intézett, bár ezekre az ösztöndíjasokra az „Oeconomica" és a „Montanistica" ügyosztály iratanyaga több adatot tartalmaz. A vidéki kamarai tisztviselők többször közreműködtek alapítványok részére örökül hagyott javak leltározásánál, az ügyosztály irataiban ennek is nyoma van. A tanácsülési jegyzőkönyvek, amelyeknek a szerkezete megegyezik a többi ügyosz-