Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 79. FLUMINENSIA (Fiumei ügyek osztálya) 1792—1848 10 csomó, 26 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla Fluminensia) 17921804 10 kötet 2. Tanácsülési nyilvántartókönyvek (Consignatio in Fluminensibus) 18271848 2 kötet 3. Iratok (Fluminensia) 1801— 1812, 18231848 10 csomó 4. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Fluminensia) 18051812 2 kötet 5. a) Mutatók számsorral (Index in Fluminensibus) b) Mutató a fiumei és zágrábi ügyekhez (Index in 18231848 10 kötet Fluminensibus et Zagrabiensibus) 1848 1 kötet c) Mutató a horvát, fiumei, zágrábi ügyiratokhoz számsorral (Index Croatico-Fluminensium Zagrabiensium actorum) 18411848 1 kötet A Kamara különválása után a fiumei kormányzóság kamarai ügyeinek intézésében is az 1785 előtti állapothoz tértek vissza. A fiumei kormányzóság tulajdonképp már 1790-től kezdve újra önálló kamarai adminisztrációként szerepelt, amelynél a kamarai adminisztrátori teendőket a fiumei kormányzó látta el. A fiumei ügyeket egyébként 1785—1791-ig az „Oeconomica" ügyosztály látta el. Az ügyek intézését 1792-től kezdve ismét külön ügyosztályra bízták. Hatásköre nagyjából azonos volt az 1785 előtti „Fluminensia" hatáskörével, illetve az 1785—1791-ig terjedő időre vonatkozólag az „Oeconomica" ügyosztálynak a fiumei ügyeket illető hatáskörével. Az ügyosztály elsősorban a fiumei kormányzóság területén fekvő kincstári uradalmak ügyeivel foglalkozott. A tengermelléki birtokok gazdálkodását közvetlenül a fiumei uradalmi inspektor irányította, az inspektorral levelezett a Kamara. Az egyes uradalmak (a vinodoli, buccarii, fuccinei, verbovszkói, hrelini castellanatusok) élén a váruradalmi kapitányok, castellanusok állottak. Az uradalmakban erdőhivatalok, gazdasági hivatalok működtek. Az ügyosztály ellátta az uradalmi igazgatás ellenőrzésének sokrétű teendőit, így hatásköre kiterjedt az uradalmi személyzeti ügyekre, az uradalmi számadások, a bevételek és kiadások ellenőrzésére, a gazdálkodás felső irányítására, a jobbágyi szolgáltatások szabályozására, az uradalmi haszonvételek bérbeadására, az uradalmi építkezési ügyekre, a kegyúri teendőkre (iskolák, templomok, paplakok építése, lelkészek, tanítók kinevezése, ellátása), továbbá az úriszéki perekre, a jobbágyfalvak igazgatására, a mezővárosok rendezésére, kiváltságainak, vásártartási jogának szabályozására, a jobbágyok adózására. Hatáskörébe tartozott a nagyobb birtokok bérbeadásával, eladományozásával kapcsolatos reábízott teendők végrehajtása is. Az uradalmaknál elsősorban az erdőgazdálkodást, a hajófa kiter-