Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)
I. A MAGYAR KAMARA
Az ügyosztály iratanyagában 1790—1795-ig megmaradtak a vélemény ívek, a tanácsi jegyzőkönyvek fogalmazványi példányai. Mutató ezekhez sincsen. Az iratokat a többi ügyosztályhoz hasonlóan kútfő-tételes irattári rendszerben helyezték el. Segédletük 1790—1821-ig mutatóval és számsorral ellátott lajstromkönyv, -1822—1847-ig pedig számsorral ellátott mutatókönyv. Ezek szerkezete olyan, mint a többi ügyosztálynál. (L. az 1790 utáni ügyosztályok elé írt bevezetőt.) A horvát ügyeket tartalmazó iratokhoz készült mutató (Index Croaticorum actorum...) betűrendben közli az iratok tárgyát, az évet, az idegen számot, a kútfőt, a kamarai iktatószámot és a tételt. A mutatóban szereplő iratok a többiektől nincsenek elválasztva. Az ügyosztály 1805 utáni iratai selejtezettek. A kiselejtezett iratokat a lajstromkönyvek számsorlapjain piros tintával áthúzták. E75. CIVITATENSIA (Városi osztály) 1790-1848 265 csomó, 88 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla civitatensia) 2. Mutatók a kamarai központi iktatókönyvekben található városi ügyekhez (Index ad protocollum exhibitorum in civitatensibus) 3. Iratok (Civitatensia) 4. Lajstromkönyvek mutatóval és számsorral (Civitatense, Civitatensia) 5. Mutatók számsorral (Index in civitatensibus) A szabad királyi városok ügyeit, amelyeket a Helytartótanács fennállása óta két kormányszék, a Helytartótanács és a Magyar Kamara intézett, II. József 1783-ban egy kormányszékre, a Helytartótanácsra bízta. Ettől fogva egészen 1790-ig, a Helytartótanács és a Kamara szétválásáig, a szabad királyi városok összes (közigazgatási és gazdasági) ügyeiben a Helytartótanács volt illetékes. A városi ügyek zömével 1783— 1790-ig a departamentum civitatense (1. a Helytartótanács levéltárában) foglalkozott, ehhez az ügyosztályhoz tették át 1787-ben a 16 szepesi mezőváros ügyeit is. A Magyar Kamara visszaállításával újból éles küzdelem indult meg a szabad királyi városok feletti fennhatóságért. A Kamara azzal érvelve, hogy a Helytartótanács felállítása előtt a városok minden vonatkozásban csak alája tartoztak, kizárólagos illetékességet akart a szabad királyi városok felett magának biztosítani. A nemesi országgyűlés, csökkenteni akarván a kamarai befolyást, amely a városokat az országgyűléseken az udvar engedelmes eszközévé tehette volna, a Helytartótanács kizárólagos illetékességéért kardoskodott. Az udvar végül is az 1783-as állapotokat állította vissza, és a 1790—1804 27 kötet 1841-1842 2 kötet 1790—1848 265 csomó 1790—1814 25 kötet 1815—1848 34 kötet