Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az ügyosztály tanácsülési jegyzőkönyveinek a szerkezete megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek a szerkezetével. Mutató nincs hozzájuk. Az iratok irattári rendszere 1773-tól 1782-ig szintén közös a többi ügyosztály iratainak a rendszerével. Segédkönyvül a közös ügyosztályi lajstrom, a „Libri capitales" használható az iratokhoz. (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt és a „Libri capitales" c. állag ismertetését.) Az 1783. évi iratok hónapok szerint, s a hónapoktól független, az egész esztendőben folyamatos sorszámozás szerint rendezettek. Mutatójuk nincsen. E 58. OECONOMICA (Gazdasági osztály) 1773—1785 104 csomó, 51 kötet 1. Beadványok nyilvántartó könyve 1773 1 kötet 2. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla oeconomica) 1773•1785 46 kötet 3. Iratok (oeconomica, exarendatio bonorum, aurilotura) 17731785 95 csomó 4. Iratok (serici cultura) 1773-1785 9 csomó 5. Mutatók (oeconomica, serici cultura) 1783-1784 2 kötet 6. Mutató (oeconomica) 1785 1 kötet 7. Mutató (serici cultura) 1785 1 kötet A gazdasági osztály hatáskörébe általában a kincstári uradalmak gazdálkodásának irányításával, a selyemtenyésztéssel, az aranymosással és egyéb, a Kamarára háruló gazdasági teendőkkel kapcsolatos ügyek tartoztak. Az ügyek zöme a kincstári uradalmak gazdálkodására vonatkozik. A gazdasági ügyosztály lényegében az 1747 után alakult kamarai gazdasági szakbizottságok hatáskörét vette át. E bizottságok a következők voltak: commissio oeconomica (1747—1772), commissio impopulationis et manufacturarum negotium regulans (1764—1768), commissio in negotio propagationis equorum (1766—1767), commissio cameralis negotium implantationis silvarum regulans (1765). A fenti bizottságok működése csak az ügyek előkészítésére, véleményezésére terjedt ki, az ügyosztály ezen felül az ügyek elintézésében is közreműködött. Az ügyosztály hatásköre, bár feladata elsősorban az uradalmak ügyeinek intézése volt, nem terjedt ki az összes kincstári birtokokra. A különleges bánásmódot igénylő birtokok ügyeit egyéb ügyosztályok látták el; így a bánsági birtokokét a „Banatica", a fiumei terület birtokügyeit a „Fluminensia", a 16 szepesi mezőváros ügyeit 1774-től a „Scepusiensium XVI oppidorum" departamentumok. Nem tartoztak az „Oeconomica" departamentum hatáskörébe a Kamara kezelésében lévő alapítványi birtokok és az üresedésben lévő egyházi méltóságok, tisztségek birtokai sem. A tanulmányi alap