Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

sorban szükségessé. Mária Terézia 1772-ben a birodalom vízszabályozási munkálatainak végzésére hajózási igazgatóságot állított fel, melynek I. divíziója a Kulpa és a Száva, II. divíziója a Duna és mellékfolyói szabályozásával foglalkozott, nemcsak magyar, hanem osztrák területen is. A hajózási igazgatóság Magyarországon végzett munkáját a Helytartótanács és a Kamara irányította, a Helytartótanács elsősorban igazgatási, a Kamara pedig pénzügyi vonatkozásban. Ezért a hajózási igazgatóságot 1779-ben a magyarországi vízszabályozási munkálatok tekintetében formálisan is a Helytartótanács és a Kamara alá rendelték. A Helytartótanács és a Kamara irányítása alatt működött 1781-ig, amikor a Navigationsdirection-t feloszlatták. (A Helytartótanács ilyen vonatkozású anyaga az ,,Acta oeconomica" és a „Directio navigationis" állagok iratanyagában található.) A Kamarára a Navigationsdirection magyarországi személyzetének fizetési ügyei, a vízszabályozási munkálatok kiadásainak a Kamara pénztárából való kiutalása tartozott elsősorban. A vízszabályozási munkálatok kiadásait a sóárak felemelése révén keletkezett pénzalapból (Salzauctionsfond) fedezték, a kamarai pénzkiutalások is ennek a terhére történtek. A Kamara nemcsak pénzt, hanem építési anyagot, elsősorban fát is kiutalt a hajózási igazgatóság számára. A kiadások miatt természetesen a Kamarának a vízépítési számadások ellenőrzésével is dolga volt. A Kamara amellett, hogy a vízszabályozási munkálatoknak pénzügyi gazdálkodási részét országos vonatkozásban ellátta, kimondottan kincstári érdekből is szoros kapcsolatban kellett hogy legyen a hajózási igazgatósággal. A Kamarának elsőrendű érdeke volt, hogy a sószállítás, a kincstári erdők fájának elszállítása, a kincstári termények elsősorban Bécsbe való szállításának érdekében a magyarországi folyókat hajózhatóvá tegyék. A Navigationsdirection 1781. augusztus 23-i feloszlatása után ennek az ügyosztálynak lett a kötelessége, hogy a vízszabályozási felszerelést átvegye, leltározza, esetleg egyes törvényhatóságoknak eladja. E munka elvégeztével 1782-ben a Kamara vízügyi departamentuma megszűnt. A feloszlatott Navigationsdirection magyarországi vonatkozású munkakörét a Kamara kebelén belül 1783-ban felállított építési és vízügyi osztály (departamentum hydraulicum et architectonicum), tulajdonképpen építési és vízügyi szakhivatal vette át. Ennek a munkáját azonban már az „Aedificialia seu aedilia" és az „Oeconomica" kamarai ügyosztály (E 44., 58.) irányította. A „Hydraulica seu Danubialia" iratanyagában a Kamarának a vegyes gazdasági bizottságban való működésével kapcsolatos iratok is találhatók, mégpedig a vízszabályozást illető tárgyalások jegyzőkönyvei, iratai. A helytartótanácsi-kamarai vegyesbizottságok közül ugyanis a gazdasági bizottság — egyéb ügyek mellett — a vízszabályozás kérdéseivel is foglalkozott. A Magyar Kamara természetesen nemcsak 1777—1782-ig, a vízügyi departamentum működése idején, hanem 1777 előtt és 1782 után is foglalkozott vízszabályozási ügyekkel. Az erre vonatkozó anyagot az „Oeconomica" (E 58.) és az „Aedificialia seu aedilia" (E 44.) állagokban kell keresnünk. A „Hydraulica seu Danubialia" tanácsülési jegyzőkönyvei nincsenek bekötve, hanem időrend szerint csomóban fekszenek. Szerkezetük egyébként megegyezik a többi ügyosztály jegyzőkönyveinek szerkezetével. Mutatójuk nincsen.