Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

Az iratok irattári rendszere közös a többi ügyosztály iratainak rendszerével. Az iratok havonként újrakezdődő numerusok szerint követik egymást, a sorszámozás közös a többi ügyosztály iratainak a sorszámozásával. Mutatójuk a közös ügyosztályi lajstrom, a ,,Libri capitales". (L. az ügyosztályok elé írt bevezetőt és a „Libri capitales" c. állag ismertetését.) E 57. OFFICINALIA SEU RATIONISTICA (Számvevőségi osztály) 1773-1783 6 csomó, 10 kötet 1. Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla in rebus officináé rationariae) 1773—1783 10 kötet 2. Íratok 1773—1783 6 csomó A számvevőség és a Kamara pénztári, gazdasági számadásainak ellenőrzésével kapcsolatos ügyek intézésére a Kamara kebelén belül 1773-ban külön departamentumot szerveztek. Az ügyosztály irányította a kamarai központi számvevőségnek (officina rationaria) a munkáját, szabályozta a számadások ellenőrzésének módját. A számadások ellenőrzése szempontjából az összes kamarai pénztárak a Kamara számvevősége alá tartoztak. A számvevőség azonban csak magával az ellenőrzéssel foglalkozott, csak a szakmai feladatokat látta el. A számadások elkészítésével, felküldésével, helyesbítésével kapcsolatos intézkedéseket (természetesen legtöbbször a számvevőség javaslatai alapján) a számvevőségi ügyosztály tette meg. A számvevőségi ügyosztály közvetítette az uralkodói, a kamarai tanácsi rendeleteket a számvevőséghez, szabta meg ennek alapján a számvevőség munkáját. A számvevőség az ügyosztályon keresztül érintkezett az alsófokú kamarai hivatalokkal, pénztárakkal. Az ügyosztály foglalkozott a központi számvevőség személyzeti ügyeivel (alkalmazások, fizetések, különjuttatások stb.), szervezeti kérdéseivel. Nagyobb szervezeti, személyzeti változások esetében a „Cancellariae et regestraturae" ügyosztály, a Kamara kebelbéli osztályának iratanyagában is találunk a számvevőség személyzeti és szervezeti kérdéseivel kapcsolatos iratokat. A számvevőségi ügyosztály foglalkozott továbbá a tisztviselők óvadékainak, a tisztviselők fizetéséből levonandó különféle taksák (arrha, taxa caracterialis, carentialis) ügyeivel. (Utóbbiakra más ügyosztályok iratanyagában is találunk adatokat pl. Salinaria, Tricesimalia, Oeconomica.) A Kamara különféle számadásainak ellenőrzésével kapcsolatosan — amint említettük — csak az irányítás munkája tartozott az ügyosztályra. A számvevőségnek, amely az ellenőrzés munkáját végezte, az 1770-es években — a Kamara gazdasági tevékenységének megfelelően — négy osztálya volt. Az I. osztály a pozsonyi és vidéki főpénztárak, az uradalmak, a hitelügyi és egyéb (pl. egészségügyi, vízügyi) számadások, a n. osztály a szabad királyi városok, a III. osztály a harmincadhivatalok, a IV. a sóhivatalok számadásainak az ellenőrzését látta el. A számvevőség ellenőrizte a tanulmá-