Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

E 33. RELATIONES CAMERALIUM OFFICIALIUM (Kamarai hivatalnokok jelentései) 1549—1764 4 csomó, 1 kötet 1. Kamarai tisztviselők jelentései (Relationes cameralium officialium) 1677-1749 3 csomó 2. Lajstromkönyv (Elenchus relationum cam. officialium) 1677-1749 1 kötet 3. Jegyzék (Elenchus relationum) 1544-1769 1 csomó E gyűjteményt a XVIII. század második felében a Magyar Kamara archívumában alakították ki, olymódon, hogy részben a Magyar Kamara regisztratúrájából, részben a Szepesi Kamarának a pozsonyi archívumba szállított iratai közül 208 alsóbb kamarai tisztviselői jelentést válogattak ki (részben mellékleteikkel együtt, részben azok nélkül) a fent megadott évkorból. A válogatásnál a jelek szerint főként a Kamara birtokjogi szempontjait tartották szem előtt, tehát főként olyan jelentéseket osztottak be e kis gyűjteménybe, amelyek a Kamarának a fiskalitásokkal kapcsolatos feladatkörébe vágnak. A jelentések írói részben a Magyar, ill. a Szepesi Kamarának egy-egy feladata megoldására kiküldött kebelbéli tisztviselői (főként számvevőségi tisztviselők), részben vidéki kamarai tisztviselők (tiszttartók, harmincadosok, kincstári ügyvédek stb.). A jelentések zöme birtokháramlásokkal kapcsolatos, tehát a magszakadás vagy hűtlenség révén a kincstárra szállt ingó és ingatlan javak átvételéről, becsléséről, összeírásokról, ill. birtokok átadásáról, denuntiatio-k kivizsgálásáról, hagyatékok felszámolásáról stb. írt jelentéseket. Számos jelentés megüresedett egyházi birtokok átvételéről, ill. visszabocsátásáról szól. Ezeken kívül tárgyilag igen vegyes összetételű jelentések találhatók még az állagban egy-egy harmincad vagy harmincadcsoport vizsgálatáról, kamarai birtokok revíziójáról, a birtokgazdálkodás, szőlőművelés ellenőrzéséről, a kamarai birtokokon levő haszonvételek (kocsmák, mészárszékek, sörfőzők stb.) bérbeadásáról, jobbágypanaszok és kérelmek kivizsgálásáról, a felső-magyarországi megyékben élő zsidók, görög kereskedők összeírásáról stb. E felterjesztések túlnyomó részéhez eredetileg általában több melléklet tartozott (a tárgy természete szerint: birtokösszeírások, becslések, különféle leltárak, nyugták, elismervények, vallomások, végrendeletek és egyéb csatolt iratok); e mellékletek a jelentések egyik részénél — főként a XVHL századiaknál — megvannak (s a jelentés forrásértékét tulajdonképpen ezek adják meg, amennyiben viszonylag részletes betekintést nyújtanak a jelentés tárgyát képező ügy érdemi vonatkozásaiba), más részüknél azonban csak maga a jelentés maradt meg, mellékletei nélkül. Hellyel-közzel néhány, az állag címének meg nem felelő irat is bekerült a sorozatba (kötelezvény, magánlevél, hiteleshelyi irat, nádori leirat stb.), az állagnak csaknem felét a Szepesi Kamarai Adminisztrációhoz intézett jelentések képezik. Az állag mesterséges kialakításakor az iratokat három fasciculusba osztották, az egyes csomókon belül elölről kezdődik az egyes jelentéseket jelölő számok sora. Az