Nagy István: A Magyar Kamara és egyéb kincstári Szervek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 9. Budapest, 1995)

I. A MAGYAR KAMARA

első két fasciculusban folytatólagosan időrendben vannak elhelyezve az iratok, a harmadikban újból kezdődik az időrend. Az iratokon csak a számjelzet van feltüntetve (a külső lapon, a jobb alsó sarokban). Az állaghoz annak kialakításakor elenchus készült, amely darabról darabra megadja az egyes iratok számát, napi dátumát, tartalmi kivonatát és felsorolja — amennyiben fennmaradtak — az iratokhoz tartozó mellékleteket. Rendezés közben került elő egy olyan — minden valószínűség szerint a kamarai levéltárban készített — jegyzék (elenchus), amely különféle, 1549—1769 között készült jelentések legfontosabb adatait (év, jelentéstevő, tárgy) tartalmazza. Iratok e jegyzékhez itt nem találhatók. E 34. PROTOCOLLUM DIVERSARUM RELATIONUM SUPER RESTAURATIONIBUS LIBERARUM REGIARUM CIVITATUM (A szabad királyi városok tisztújításairól szóló jelentések) 1692-1709 1 kötet A szabad királyi városok tisztújításairól szóló jelentések másolati könyve (Protocollum diversarum relationum super restaurationibus Liberarum Regiarumque civitatum ab anno 1692 usque annum 1709 peractis excelsae Camerae praestitarum, cumm indice) 1 kötet A Magyar Kamarának a szabad királyi városok tisztújításait, gazdasági és közigazgatási irányítását, belső életét ellenőrző és befolyásoló szerepe — kapcsolatban az erőteljes rekatolizációval és az államhatalomnak a városok életébe való beavatkozása erősödésével — az 1670-es évektől ugrásszerűen megnőtt. Ettől fogva a Kamara a maga ellenőrző szerepét részben az évi tisztújítás alkalmával a városokba kiküldött biztosai révén gyakorolta. A város jelentőségétől függően egy vagy két személy (a nagyobbakban általában kamarai tanácsosok, a kisebbekben egy kebelbéli tisztviselő, a titkár, irattáros stb. vagy pedig egy helyi kamarai tisztviselő, pl. harmincados) szerepelt biztosként, akik a működésükről részletes jelentésben tartoztak beszámolni a kamarai tanácsnak. Ilyen jelentések egy csoportjának egykorú másolatait tartalmazza a jelen kötet. A jelentések általában részletes leírását tartalmazzák az egy-egy városban egy-egy évben lezajlott tisztújítás mozzanatainak (a kamarai biztosok feladata volt — s ezt keresztül is vitték — a főbb tisztségekre a katolikus jelöltek megválasztatása), majd a személyes vizitáció alatt tapasztalt jelenségeket, ill. az általuk életbe léptetett intézkedéseket ismertetik a számukra adott kamarai instrukció tárgykörei szerint. Ilyen kérdések: a városi gazdálkodás, háztartás helyzete, a házipénztári számadások ellenőrzése; a városi szegényház, kórház, általában a szegényügy; a városi kegyúri joggal összefüggő kérdések, templomok, iskolák fenntartása, a szerzetesrendek támogatása;