Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 187. Archivum familiae Pethes

A Mátyáshoz írott levelek — az anyag törzse — az 1660-as évek közepétől keltezettek, de zömük a 70-80-as évekből való. A levelek legtöbbjének háüapjára rávezették írójukat, keltüket, néhol rövid regesztájukat is. Több esetben megtalálható a hátlapon vagy mellékletként a válaszfogalmazvány, illetve válaszmásolat is. A levelek közül elsősorban olyanokat őriztek meg, amelyekben birtokjogi, üzleti, peres ügyekről volt szó. A levélírók: felvidéki urak, bécsi ismerősök, egyházi méltóságok, a rendi bíróságok tisztségviselői és Ostrosith Mátyás familiárisai. A misszilisek jelentős része — elsősorban az Ostrosith-uradalmak tiszttartóinak írásai — a birtokokon folyó gazdálkodásról tartalmaz adatokat: a termelés, állattartás, úrbéres szolgáltatások, beszerzések, építkezések, jobbágyok helyzete kerül szóba bennük, az 1670-es évek végétől pedig — a császári csapatok egyre sűrűbb járása s a megélénkülő kuruc hadi tevékenység, az összecsapások ideje óta — állandóan visszatérő téma a kvártély, a kurucok ellem védekezés (várerősítés, darabontfbgadás útján), majd a hadmozdulatok, harci cselekmények hírei. Liptó megye rendéi Ostrosith Mátyás várában kérnek menedéket a kurucok ellen (1679), a védelmi készületek fokozását sürgetik, császári parancsnokok intézkednek az elszállásolás felől, háborús és politikai tudósítások érkeznek Bécsből. Egy-egy kérvényben szegényemberek fordulnak Ostrosithhoz panaszaikkal. Maradt néhány olyan levél is, amelyeket Ostrosith Mátyásnéhoz és Ostrosith udvarbírójához írtak. A leveleken kívül csak néhány birtokjogi kiadványt, terméskimutatást, följegyzést találunk. A szűkszavú napló (1673-1675) beszámol az időjárásról, Ostrosith Mátyás egészségi állapotáról, utazásairól, vendégeiről, megbeszéléseiről (így Montecuccolival és más udvarbeliekkel), egy-egy gazdasági eseményről, stb. Az anyag irattípusok szerint tételekben, azokon belül levélírók ábécérendjében (illetve időrendben) sorakozik. E187. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ PETHES (A Pethes család levéltára) 1529-1769 1 csomó Iratok, 1529—1769. 1 csomó A Pethesek a XVI. században váltak a győri káptalan jobbágyaiból kisbirtokos nemes családdá. Földjeik Győr megye egy-két községében feküdtek. Életük — amennyire megállapítható — nemzedékeken keresztül a gazdálkodással, vagyoni érdekeik védelmével telt el; csak a XVQI. század közepén élt Pethes Lászlóról tudjuk, hogy jogot végzett, megszerezte az ügyvédi gyakorlatot, volt a királyi tábla jegyzője és főispánok titkára (előbb a zólyomi főispáné, és egyszemélyben a kerületi biztossági aligazgatóé is, majd a gömöri főispáné), végül Győr megyei táblai ülnök. A levéltár talán az 1770-es években jutott a kincstár birtokába.