Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 177. Archivum familiae Gyurcsányi

Friebeisz Ádám táblai jegyzőségének korszakából jegyzői fogalmazványokat, vallatási iratokat őrzött meg, székesfehérvári hivatalnokoskodása idejéből a városi igazságszolgáltatás és gazdasági ügyvitel termékeit (a városi sedriához és tanácshoz írt beadványokat polgárok vagyonjogi ügyeiben, városi birtokjogi protocollumokat, tanácsi másolati könyveket, peres iratokat, városi fogalmazványokat, a város kvártélyterheire, kiadásaira vonatkozó följegyzéseket, a várossal kötött bérleti és más szerződéseket). Legnagyobb számban kétszeri alispánságának iratai maradtak meg. Fölöttes hatóságok és a megyében működő tisztviselők (szolgabírók, hadbiztos, kincstári gabonaraktárnokok stb.) hivatalos ügyekben, a birtokos urak a maguk vagyonjogi, pörös ügyeiben vagy pártfogoltjaik érdekében fordultak az alispánhoz. Számos adata van az 1755-i Verőce megyei „tumultusának, a Törő-Pethő fölkelés szlavóniai hajtásának, megtalálható közöttük a kiküldött bizottság iratainak egy része is. A leiratokra, beadványokra válaszfogalmazványok készültek, és először fogalmazvány formájában vetették papírra a megyei univerzitás kiadványait is. Az alispán a sedrián és a megyei küldöttek jelenlétében folyt úriszéki tárgyaláson vette ki részét az igazságszolgáltatás feladataiból. Ugyanitt maradt nyoma a megyei közgyűlés tárgyalásainak, a megyei összeírás, újoncállítás, adórepartició, kvártélyelosztás kérdéseinek. Az alispán leveleskönyvei (fogalmazványkönyvei) az 1749 és 1766 közötti időből vannak meg hiánytalanul. A Friebeisz Ádám birtokain folyó gazdálkodásról, üzletekről, kölcsönügyletekről, a hozzá írott magánlevelekből s az ő válaszlevél- és kérvényfogalmazványaiból kaphatunk képet, továbbá számadáskönyveiből valamint a számadás mellékletekből. A család magánéletéről a levelezésben kevesebb szó esik. A Friebeisz-levéltárba olvadtak be néhány rokon, illetve Friebeiszékkal kapcsolatba került família iratai: a XVII. századra visszanyúló Despor-iratok az egyik Friebeiszné útján jutottak ide, a szlavóniai Pejachevich-iratok pedig valószínűleg a verőcei alispán útján. Zichy Károly mosom* főispánnal, akinek levélfogalmazványai s a hozzá írott gazdasági, hivatali, családi vonatkozású levelek, kérvények szintén itt találhatók meg, a XVIJ—XVIU. század fordulóján került érintkezésbe Friebeisz János. Az anyagot a családtagok és funkcióik (illetve irattípusok) szerint osztották tételekbe, azokon belül évrendbe. E 177. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ GYURCSÁNYI (A Gyurcsányi család levéltára) 1595—1869 14 csomó Iratok, 1595—1869. 14 csomó A Gyurcsányiak középbirtokos nemes családja Trencsén megyei eredetű; 1618-ban kap először nemesi kiváltságot. Tagjai nemzedékeken át viselik a megyei, egy-egy eset-