Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 177. Archivum familiae Gyurcsányi
ben országos igazgatási-bírósági szervezet tisztségeit: András már a XVIU. század első felében Trencsén megye főpénztárosa, táblaíbírója. Imre — ugyanebben az időben — az első, aki magasabbra emelkedik: a királyi tábla ülnöke lesz. Érdemei elismeréséül kitüntetést és Arad-Zaránd megyében birtokokat kap. Egyik fia, Ferenc, katonai pályán van, többi utóda Nógrád és Bars megyében hivataloskodnak és ott szereznek birtokokat. Ignác nevű fia a század végén Nógrád megye jegyzője, Ignác fiai közül József ugyanott szolgabíró, majd főadószedő, táblabíró, Ignác megyei táblabíró, István ügyvéd és táblabíró, Gábor Nógrád megye alispánja, az 1830-as években királyi táblai ülnök, királyi tanácsos, altárnokmester, utóbb a hétszemélyes tábla bírája. A Gyurcsányi-levéltár a két utóbbinak s velük az egész családnak mag nélküli kihaltával (1856, 1855) került kincstári kézre. A hivatali funkciót viselt családtagok irathagyatékai közül elsősorban a két reformkori (Istváné és Gáboré) érdemel említést. A megyegyűléseken, megyei törvényszékeken és bizottságok működése során, valamint a megye ügyvitelében keletkezett iratok közül nem egyet az alispán illetve a kijelölt „táblai ülnök" tartott magánál elintézés céljából, máskor meg éppen ők fogalmazták azokat: így maradt közülük sok a magánlevéltárukban. Találhatók itt megyegyűlési határozatok, a gyűléseken elhangzott beszédek szövegei, elfogadott feliratszövegek, úrbéri ügyekben, nemesi összeírás javítására, panaszok kivizsgálására kiküldött bizottságok iratai, gyámügyi iratok, az adóval, költségvetéssel, elszámolással, katonaállítással kapcsolatos darabok, megyei bírósági perek és vallatások, kérvények (elsősorban birtokjogi ügyekben), tervezetek (éléstár felállításáról, „asszonyi egyetem" szervezéséről), felülről érkezett körözvények, nyomtatványok. Hivatalos jellegű levelezés folyt a főispánnal, a szolgabírókkal és más megyei funkcionáriusokkal (megyei választások dolgában, az 1831-es kolera és jobbágyfelkelés, adó, birtokjog, perek ügyében). Széchenyi István levélben tudósította az alispánt tervezett nógrádi útjáról. Gyurcsányi Gábornak a megye határán túl is voltak összeköttetései, s utóbb maga is a távolban teljesített szolgálatot; megőrizte Reviczky Ádámnak Bécsből írott leveleit, megőrzött több országgyűlési iratot, közgazdasági, külpoütikai értekezést, uralkodói megnyilatkozások és követi beszédek másolatszövegeit, nyomtatványokat. A többi hivatali irat kisebb Bars és Nógrád megyei tisztségviselőktől, a katonaiak Ferenc alhadnagytól származnak. A család Trencsénben, Nógrádban, Barsban és Borsodban folyó (részben compossessoratusi) gazdálkodásának, kápolnaalapításának és más kegyes cselekményeinek és magánéletének emlékét őrzi az anyag zöme, akárcsak a jogelődök iratait, a minden jogi, gazdasági és családi ügyre kiterjedő levelezéssel vagy a térképekkel, helyszínrajzokkal, tervrajzokkal és más kéziratokkal. Mindezek az iratok zömmel a XIX., kisebb részükben a XVIU. századból valók, a csekély számú XVTI. századi irat a trencséni birtokra vonatkozik. A szabadságharc utáni éveknek csak kevés iratemléke maradt: a birtokokra, a jövedelemre, császári adóterhekre, a cselédbérekre és a Gyurcsányi-örökség ügyére (1860) hoznak adatokat. Gyurcsányi-iratokon kívül találunk a levéltárban a Jeszenszky, Magótsy, Radits, Szent Iványi, Ürményi, Vass és más, leginkább felvidéki megyékben birtokos rokoni családokat illető iratokat is; főként birtokjogiakat, de számadásokat stb. is.
