Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 160. Conscriptiones diversae

dézsmafajta (gabona, bor, bárány, sertés, méh), tizedkerület (ábécérendben). A leszámozás minden évnél elölről kezdődik. Az anyag második része (Lymbus) a püspökségek szerint elkülönített iratokat (a püspökségek ábécérendjében), majd a dézsma-adminisztráció iratfajták szerint elkülönített s azokon belül évrendbe rakott, megszámozott iratait tartalmazza. A gyűjteményről a megyét, évet, irattípust, dézsmafajtát és dézsmakerületet feltüntető jegyzék készült, hozzá a helységek dézsmakerületenkénti beosztását két időkeresztmetszetben feltüntető függelék. A kincstári uradalmak tizedjegyzékeiről helynévmutató készült, mely a Lymbusban található. Irodalom: Ila Bálint: A dézsma adminisztrációja. (Levéltári Közlemények 1940—41. 223. s köv.); Ila Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai. (A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1957. 82. s köv.) A dézsmás utasítások és a terméseredmények közül nem egyet közölt a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. A lelkészi nyugtákat Zoványi Jenő tette közzé (Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XIU.). E160. CONSCRIPTIONES DIVERSAE (Különféle összeírások) 1555-1787 8 csomó Iratok, 1555—1787. 8 csomó A kamarai archívumnak ezt az iratgyűjteményét vegyes típusú összeírások alkotják, zömük mégis egyeden akció eredményeképp jött létre: Mária Terézia, azon igyekezetében, hogy államának minél „több, egészségesebb és gazdagabb" adófizetője legyen, pontos adatokat kívánt szerezni az országlakók lélekszámáról és annak alakulásáról. Egyelőre csak a kincstári birtokokon rendelt el összeírást; az országos népszámlálás keresztülvitele fiára, II. Józsefre maradt. 1764. november 17-én körrendelet ment valamennyi kamarai adminisztrátorhoz, kamarai meg fiskális prefektushoz és inspektorhoz (Conceptus expeditionum). A kamara közölte ebben a rendeletben: , ,Sacratissima sua majestas apostolica impopulationem hujusce regni sibi principaliter cordi habens clementissime praecipere dignatafuit, ut cum fine cujuslibet anni in singulis regiocameralibus dominiis conscriptio animarum peragatur, sibi dein per regiam istam Cameram Hungarico-aulicam humillime exhibenda.'' A lélekösszeírást — minden év végén — a községi bíróknak és jegyzőknek kellett végrehajtani, s a számadatokat a rendeletben mellékelt formula szerint írásba foglalni. A községi összeírókat a kincstári provizorok látták el instrukciókkal és ellenőrizték; ugyancsak hozzájuk kellett beküldeni az aláírással és pecséttel ellátott íveket, s ők juttat-