Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 160. Conscriptiones diversae

ták azokat — összesítő kivonatokkal kiegészítve — az adminisztrátorokhoz, prefektusokhoz stb. Ahol nem volt községi jegyző, ott az összeírást rendszerint maga a provizor vagy az uradalmi fiskális végezte el. A körrendelet meg néhány hasonló tárgyú leirat nyomán kincstári birtokokon 1764 és 1767 között készültek a lélekösszeírások. Az előírás szerint tartalmazták a községeken belül házszámonként felsorolt családföneveket, valamint a családokban élők számát, nemét, felnőtt- vagy gyermekvoltát, társadalmi állapotát (hospites, hospitissae, proles, famuli, ancillae, néhol: opifices, a mesterség megnevezésével; külön: inquilini, uxores, proles) és az összegezéseket. Későbbi összeírások az életkort, a családi állapotot, a lakók jövevényvoltát is felvették. A „summaria conscriptio"k a helységek nevét, a helységeken belül az összeírások egyes rovatainak számösszegeit közölték (hospites, hospitissae stb.). Sok esetben csak ezek az összesítések maradtak ránk. Az első felvétel után következő években nem készültek mindig terjes összeírások. Helyettük — vagy néha meUettük, kiegészítésükként — a változás számadatait foglalták írásba: a népszaporulatot (újszülöttek vallások és nemek szerint, beköltözöttek), a csökkenést (halottak, ugyancsak vallások és nemek szerint, elköltözöttek, katonák stb.) és a házasságokat, általában a nevek feltüntetésével, összesítéssel (vallások szerinti összegezéssel is, az egyházi személyekre vonatkozó rovatokkal), és egyéb adatokkal (falu anyanyelve, egyháza stb.). Az újszülöttekről és halottakról néha sok apró részletet is megtudunk (tövénytelének, ikrek, halvaszülöttek, — szentség fölvétele nélkül elhaltak, talált hullák stb.) Több esetben megmaradtak a prefektusnak az iratokat fölterjesztő levelei is. A kincstári uradalmak, amelyeknek ilyen összeírásai maradtak, Arad, Bács, Baranya, Bihar, Borsod, Liptó, Máramaros, Pest, Sáros, Ung és Zemplén megyében feküdtek. Egy kisebb, fél csomónyi, összefüggő iratcsoport a szepesi kamarai adminisztráció igazgatása alá tartozó területen, 1786—87-ben keletkezett összeírásokat tartalmaz. Ezekben az un. Impopulationsrechnugsführerek, kincstári számtartók, községi bírók, jegyzők általában csak a telepítések során a kincstári birtokokra beköltözött új lakókat vették számba. A több helyen nyomtatott táblázatok egy része a telepes-családfőket név szerint, a velük együtt lakókat pedig nemük, felnőtt- vagy gyermek-állapotuk szerint veszi számba, regisztrálja a megtelepülés óta beállott szaporulatot vagy népességszámcsökkenést és megadja az összegező számokat, néhol adatokat közöl a telepesek gazdasági ellátottságára vonatkozóan is. Más táblázatok a telepes mesterembereket, ismét mások a megbetegedett jövevényeket tartják nyilván, ilyenek egy időben, katonai évnegyedenként készültek. Külön kimutatás van a porosz emigránsokról. Sok összeírás csak a számadatokat hozza. A kamarai adminisztráció összeírást elrendelő utasítás-fogalmazványa és űrlapja is megmaradt. A horvátországi-szlavóniai összeírások csoportjában (fél csomó) 1765—67-es típusú lélekszámfelvételek vannak, rajtuk kívül pedig egy városi iparosokról készült kimutatás (Eszék, 1770) és a diakovári uradalomnak a boszniai püspök halála alkalmából készült becsüje (1773: számbaveszi az épületeket, a berendezést, az urasági földeket s a parasztok nevét, állapotát, földjeit, vagyonát, jövedelmét és szolgáltatásait).