Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 144. Történelmi emlékek

megszilárdulása utam évtizedekből főként a Habsburgoknak való átadás kísérleteire (1550-es, 1590-es évek) vannak adatok, a későbbi időből pedig Bethlen hadjárataira, tárgyalásaira, a cseh rendekkel kötött szövetségére, majd a Wesselényi-pör előzményeire (levelek, Wesselényi végrendelete), magára a tárgyalásra, az 1670-es évek rebellisellenes vizsgálataira és nagy birtokelkobzásaira, Caraffa működésére, a másik oldalon Apafi Mihály hadi készülődéseire (parancslevelek, hadiszabályzatok) vonatkoznak a források. A Rákóczi-szabadságharcot megelőző eseményekről, mint Grigore Pintea fölkelése, a tiszavidéki szegénylegénymozgalom, Rákóczi elfogatása, U. Apafi Mihály lemondása, Rabutin erdélyi működése, elsősorban jelentések számolnak be. A rendek küzdelme az elnyomó hatalommal szemben az egész korszakon át tartott, elsősorban az országgyűléseken, partikuláris és megyei gyűléseken, igen gyakran a vallásszabadságért folyó harc formájában. Ennek emlékei: magyar és erdélyi országgyűlési meghívók, tárgyalási iratok, törvénycikkek, országgyűlésekről beszámoló levelek, protestáns és katolikus rendi sérelem-fölterjesztések és válaszok, megyék adópanaszai, templomépítési és templomfoglalási ügyek irattermékei, gravaminális és peres iratok, nádori tiltakozások, a királyi tanács véleménynyilvánításai, az osztrák-magyar határ rendezésének tárgyalási aktái. A török háború itteni iratanyaga egyrészt a törökkel, valamint az ellene segítséget nyújtó külfölddel folytatott diplomáciai tárgyalásokat, levelezést öleli fel (találhatók benne levélváltások a külföldi követekkel, ágensekkel, követeknek szóló instrukciók, meghívó a linzi birodalmi gyűlésre), másrészt parancsokat és jelentéseket, leveleket hadi eseményekről (Győr visszafoglalása, török hadmozdulatok), hadseregszervezésről (hadbahívó parancsok, végvárak ügyei) és hadseregellátásról (zsoldfizetés, posztóvétel, számadások). A hódoltsági terület sorsára, főként az ottlakók szolgáltatásaira elsősorban a korábbi magyar és a török birtokosok leveleiben találhatunk adatokat. Eléggé nagy számúak, de nem jelentősek a királyi Magyarország és Erdély központi, illetve helyi igazgatására, valamint a gazdasági életére vonatkozó iratok: hivataloknak, komisszáriusoknak szóló utasítások, felszólítások adófizetésre, jövedelemkimutatások, kinevezések, hatóságok feliratai az uralkodóhoz (bányászat, adó és egyes igazgatási ügyek, számos kamarai fogalmazvány), kérvények, levelek, fölterjesztések a gabonaforgalom, a külföldi bor behozatala, valamint hivatalnoki fizetés kiutalása ügyében, pályázatok és ajánlások állásokra, méltóságokra. A nemesi birtokra és az ott folyó gazdálkodásra adománykönyvkivonatok, donációk, neoacquistica-rendeletek, birtokkérelmek és ajánlások, végrendeletek, adóssági és hitelügyletek dokumentumai, a falujegyzékek, jobbágy névsorok, konvenciók hoznak adatokat. Javarészt a nemesi birtokjog dolgában intézkednek a királyi és nagybírói ítéletlevelek, peres eljárások, de bűnügyek peres iratai is akadnak. A vallatások egyebek közt úrbéri szolgáltatások, gazdatiszti erőszakoskodások felől tájékoztatnak. A katolikus egyház a protestánsokkal vívott rendi küzdelmeken túl más úton is igyekezett érdekeit biztosítani. Számos érseki és püspöki fölterjesztés érkezett az udvarhoz egyházi javadalmak, egyházi bíráskodás vagy juriszdikció és a klérus belső életét illető egyéb ügyekben, mások püspökség elnyeréséért folyamodtak a főkegyúrhoz. A kérések nyomán királyi válaszok, diplomák intézkedtek. A XVHJ. és a XIX. század viszonyainak esemény- és művelődéstörténeti emlékei csak részben különböznek az eddig említettektől. Sikeres függetlenségi vállalkozások helyett most már csak a Rákóczi-szabadságharc végső hullámainak (például mint az 1712-es