Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 554. Városi és kamarai iratok

dok számára, egyes külföldi sajtótermékek behozatali tilalma, József nádor jubileumi ünnepségeit, egy-egy orvoskongresszust, képkiállítást, a Nemzeti Múzeum építését, a pesti színjátszást, Heckenast rézmetszeteinek kivitelét érintő iratok). A többi területi kincstári szerv külön őrzött iratanyagából a tokaji, sárospataki, szentgyörgy i-bazini, aradi-modenai uradalom, kincstári kezelés alatt álló egyházi javak, az elkobzott Zrínyi-Nádasdi-birtokok, bányaigazgatási szervek (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Máramaros stb.) tiszttartóinak irattártöredékei, továbbá a rovásadószedőkhöz írott levelek a jelentősebbek. Akad kincstári ügyészi vagy katonai parancsnoki irathagyaték is. Fölöttes és társszervekkel (elsősorban a pozsonyi és a szepesi kamarával, továbbá a Habsburg- és az erdélyi uralkodókkal) vagy magánosokkal folytatott levelezés, a kincstári hivatalok és uradalmak birtokjogbiztosító, igazságszolgáltatási tevékenységének irattermékei egyként megtalálhatók itt, mégis a gazdálkodásra, az elszámolásra és a személyi ügyekre vonatkozik a legtöbb darab. A külön kezelt városi iratok túlnyomó része soproni és modori eredetű. A városok vezetősége a beérkező parancsok, levelek közül legnagyobb számban az illetékes kamara és az uralkodók leiratait őrizte meg. A tágabb értelemben vett városi háztartás (adóbehajtás, katonatartás, elszámolás stb.) és a jogbiztosítás irattermékei mellett megtalálhatók azok is, amelyek a tisztújításra vagy a helyi vallásgyakorlatra vonatkoznak. A Városi és kamarai iratokhoz minden vonatkozásban hasonló jellegű anyag található az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában. Az iratok törzsét az egykori kézirattári sorozatok (Föl. Lat., Fol. Hung., Föl. Germ., Quart. Lat., Oct. Lat., Quart. Hung., Oct. Hung., Quart. Germ., Oct. Germ., Quart. Slav., Fol. Slav., Szalay gyűjt.) szerint, azokon belül növekvő számrendben őrzik. Az utólag hozzájuk illesztett Jankovich-gyűjtemény időrendben iratai évek rendjében feküsznek, hasonlóképp a Múzeumi törzsanyagból átvett iratok 3 kis csoportja. A gyűjteményhez készített jegyzék első része az alaki kézirattári sorozatokban elhelyezett anyagot az elhelyezési rendnek megfelelően részletezi, feltüntetve minden darab jelzetét, azt, hogy hiányzik-e vagy sem, hogy esetleg kiemelték s a gyűjtemény végén helyezték el, valamint megadja az iratcsomó számát, amelyben az irat megtalálható. A jegyzék második része az anyag törzsét (a Fol.Lat. sorozattól a Szalay-gyűjteményig) nagyobb tárgyi csoportok rendjében sorolja fel, azokon belül helyenként alcsoportok szerint s ezeken belül időrendben. Jelzetet, tárgyat, darabszámot ad, valamint a gyűjtemény nevét, amelyből a darab kikerült. A több tárgyat érintő darabok több helyen is felvételre kerültek. A tárgymegjelölés részletessége nem mindenütt egyenletes. A jegyzék harmadik része a gyűjtemény egészének csomójegyzékét adja. Egy másik jegyzék a Széchényi Könyvtár latin nyelvű kéziratos kódexeinek egykori jelzeteit tartalmazza. Irodalom: Sulica Szilárd: A múzeumi levéltár és legújabb gyarapodása. Bp., É.n. Magyar Nemzeti Múzeum, Széchényi Országos Könyvtár 1802—1902.