Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 683. Libri dignitariorum

E683. LIBRI DIGNITARIORUM (Méltóságnévsorok) 1000—1876 9 kötet, 6 csomó 1. Bejegyzési könyvek, 1000—1875. 5 kötet 2. Xerox és nagyítás, 1000—1875. 4 kötet, 6 csomó Az 1810-es évek elején a kamarai archívumban összeállították — történeti irodalomra és levéltári forrásokra támaszkodva — az ország uralkodóinak és legfőbb méltóságainak névsorát, valamint a rájuk vonatkozó fontosabb adatokat. A jegyzéket utóbb, 1815 és 1876 között folyamatosan kiegészítették. A világi méltóságok között helyet kapott a nádor (királyi helytartó, nádori helytartó), az országbíró, a dalmát-horvát-szlavón bán, az erdélyi vajda (fejedelem), a macsói és a szörényi bán, a tárnokmester (királynéi, ifjabb-királyi, erdélyi fejedelmi és dalmáthorvát-szlavón tárnokmester), a lovászmester (királyné lovászmestere), a főkomornyik, az udvarmester, az asztalnokmester, az ajtónállómester (királyné ajtónállómestere), a pohárnokmester, a testőrkapitány, a koronaőr, a kancellár (királynéi, ifjabb-királyi és erdélyi fejedelmi kancellár), az alkancellár, a kápolnaispán (pecsétőr), a személynök, a kincstárnok (kamaraispán, főkamarás, kamaraelnök), a koronaügyész (királyi ügyész, kincstári jogügy igazgató), a miniszter (pénzügyminisztériumi főtisztviselő). Az egyháziak közt megtaláljuk a római és görög katolikus érsekeket, megyéspüspököket, a számtalan címzetes püspököt, a pannonhalmi főapátot és a fehérvári őrkanonokot. Külön füzetekből kötötték egybe számos megye főispánjainak 1814-ig haladó névsorát, viszonylag kevés adattal (és néhol névsorismétlésekkel), vdamint az alispánokra vonatkozó adatgyűjtés igen töredékes eredményét. Az életrajzi adatok közül legfontosabbnak a működési (uralkodási) idő kezdetét és végét, illetve a kérdéses személy által viselt további tisztségeket tekintették, de néhol feltüntették a róla szerezhető más ismereteket (nemzetsége, házastársa, fizetése, címere, sírfelirata) vagy a működéséhez kapcsolódó történeti eseményeket is. A legrészletesebb adatszolgáltatás a királyok méltóságlistáján található: apjuk, feleségük, apósuk neve, az országos történet személyükhöz fűződő legismertebb mozzanatai, haláluknak vagy uralmuk megszűntének körülményei. Sokhelyütt hivatkoztak a forrásokra is. Találhatók még — a világi méltóságok kötetében — kimutatások régi nemzetségekről (a birtokaikat befogadó megyék nevével), királyi és királynéi szolgálattevő népekről, régi pénzekről, egykori megyékről. A névsorokat az egyes méltóságokra vonatkozó tájékoztató szövegek vezetik be. A kötet végén az Árpádok és leszármazottaik családfája áll. A sorrend világi és egyházi méltóságoknál egyaránt a hierarchia rendje, a püspökségeknél, főispánoknál, megyéknél, nemzetségeknél, szolgálattevőknél, pénzeknél az ábécérend.