Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 554. Városi és kamarai iratok
Jelentős számú irat keletkezett a kamarák szakhivatalai, mindenekelőtt a számvevőségek, pénztárak, jogügyigazgatóságok, továbbá a kamarai bizottságok ügyintézése során, nemkülönben a kebelbéli tisztviselők személyi ügyeinek vitele folyamán. Itt ment végbe a beküldött számadások ellenőrzése és a ,,difficultasok' L ra adott válaszok elbírálása, itt készült a kamarák egészére tartozó bevételek-kiadások számbavétele, ahogyan itt engedélyezték a pozsonyi királyi palota, az országház vagy a kincstári épületek, hajóhidak stb. fenntartására, új létesítmények építésére szánt összegeket vagy azokat, amelyeket az udvartartás szükségleteire, kiküldött futárok élelmezésére, kebelbéli tisztviselők illetményeire, napidíjára, alamizsnákra és kegydíjakra, rabtartásra stb. kellett fordítani. Megőrizték a kamarákon a tisztviselők reverzálisait, nemkülönben azt a számos kimutatást, információs, másolati és egyéb könyvet, lajstromot, amelyeket az előadók vagy a kincstári jogügyigazgatóság, a számvevőség, az irattár tisztviselői az ügyintézés megkönnyítésére készítettek. Végül a Városi és kamarai iratok anyagának jelentős hányada részben a kamarákba utólagosan beszállított irat, részben a múlt századi gyűjtők és rendezők által közéjük illesztett, teljesen idegen proveniencia. Az előbbi csoportba számíthatók az egyházi és főnemesi uradalmak, középbirtokok levéltár-részletei (elsősorban vagyonjogi, továbbá gazdasági ügyviteli, politikai, művelődési és családi vonatkozású iratokkal, levelezéssel, köztük a Thurzók, Verancsics Antal, Esterházy Miklós vagy Thököly Imre levéltárának töredékeivel), kincstári tisztviselők, katonatisztek irathagyatékai (köztük Zermeg János irataival), judicium delegatumok vagy harmincadhivatalok irattártöredékei, a portai követekkel folytatott királyi levelezés anyaga. Utólagosan idekerültnek tekinthető a városok, városi polgárok, vármegyék és tisztviselőik működése során keletkezett iratanyag jó része, nemkülönben Jankovich Miklós genealógiai, birtoktörténeti és más följegyzései. A Janko\ich-gyűjtemény időrendben a fent ismertetettekhez nagyjában-egészében hasonló anyagot tartalmaz, de még több benne a nem szorosan vett kamarai proveniencia. Sok a királyhoz címzett kérvény, panasz, hűségnyilatkozat, külföldi uralkodóktól jött levél, valamint a bécsi udvarban kelt pénzügy igazgatási, közigazgatási, hadügyi vonatkozású pátens, kiváltságlevél (például a nagyszombati egyetem számára), kinevezés. Számos iratemléke van a magyarországi és erdélyi politikai életnek, a hazai katolikus egyház vagy a városok belső életének. Jelentős a misszilisek és az érdekesnek minősített darabokról készült XIX. századi másolatok száma, népmozgalmi kimutatások maradtak meg néhány városról és uradalomról. A harmincadhivatali iratok külön sorozatába mindenekelőtt a nyugati országrész hivatalainak töredékes anyaga került be (legtöbbjük Komáromból, azután Sopronból, Győrből, Nagyszombatból, Szenéről és sok más helységből, köztük szlavóniaiakból); az Erdély és Lengyelország felé irányuló forgalomnak a nagyszámú tokaji harmincad iraton kívül csupán kevés emléke maradt. Itt is a kamarai leiratok vannak többségben. A többi: királyi parancs, számadás és számadásmelléklet, peres irat vagy a harmincadosok személyi fondjának része. Valamennyitől elkülönülnek a pesti harmincadhivatalnak az 1840-es években keletkezett tekintélyes számú ügyiratai; a gyűjtő főleg az egykori bankjegyhamisításokkal foglalkozó, valamint a kulturális, műszaki vonatkozású darabokat őrizte meg (külföldi importcikkek behozatala a Tudományos Akadémia és mágnáscsalá-
