Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 238. Consignationes mapparum, delineationum et planorum inter acta regestratualia reperibilium - E 239. A bécsi udvari kamara levéltárában őrzött iratok segédletei és másolatai

fogalmazványok, szerződések, útievelek stb.) ez a Credit-Hof-Commission-éhoz hason­ló típusú jegyzék készült, bankügyekkel (főleg a bécsi leszámítolóbank ügyeivel) s ezzel kapcsolatban egyes gyárak, továbbá a magyar bor- és állatkivitel dolgával is foglalkozott. (ll.k.) A Neueres Bancale iratsorozatba elsősorban külkereskedelmi vonatkozású ira­tok tartoznak. A kiviteli és behozatali cikkek a következők voltak: magyar marha, gabo­na, bor, dohány, só, az ércbányászat termékei, hadianyag stb. Ide osztották a vámtisztek és egyéb kincstári tisztviselők személyi, fizetési és segélyügyeire, a csempészetre, to­vábbá a dohányjövedéki ügyekre (fiumei dohánygyártásra, építkezésekre, ellenőrzésre) vonatkozó iratokat is. (12-13.k.) A Hof-Finanz sorozat iratanyaga az uralkodói levelezésnek csaknem egészé­re kiterjed: mindarra, ami a kincstár pénzügyeivel bármiféle kapcsolatban állott. A csá­szárhoz írt jelentések (kérések, adóslevelek) írói közt találjuk a császári család tagjait, főurakat, a magyar kamarát és más kincstári szerveket, a katonai parancsnokokat (magyarországi főkapitányt, várnagyokat), tiszteket, élelmezésmestereket, egyháziakat stb. Az uralkodó levelei, parancsai, instrukciói, pénzkiutalásai, kiváltságlevelei főher­cegekhez, udvari hatóságokhoz (birodalmi kancellária, haditanács, udvari kamarák), ki­rályi tanácsosokhoz, magyarországi kincstári szervekhez (magyar kamarák, budai ad­minisztráció, harmincadosok, konfiskációs bizottságok, a királyi jogügy igazgató), katonai szervekhez (parancsnokok, hadipénztárak, fizetőmesterek, élelmezési meste­rek), egyháziakhoz és külföldiekhez szólnak. Az iratok nem egyszer a politikatörténet számára is hoznak adatokat: az országgyűlé­sek előkészítése és ülései idején az udvarnak szempontokat kellett gyűjtenie anyagi érde­kei védelméhez. A tanácsosi kinevezéseknek és a követségküldéseknek is megvoltak a maguk pénzügyi vonatkozásai. Nem maradtak írásos emlék nélkül a szabadságmozgal­mak sem. (Adatok vannak pl. a fogoly Nádasdi Ferenc ellátmányának ügyére.) Az ural­kodó nemességet, városi kiváltságot, váltóüzlet-állítási engedélyt adományozott, és dön­tött a királyi városok belső igazgatása kérdéseiben. Sok intézkedést kellett hoznia a hadellátás és a hadszervezés dolgában: seregek gyűjtésére és kiegészítésére, mustrájára, városok védelmére, erődök, kaszárnyák építésére, lerombolására, zsold kiutalására, a hadseregélelmezéshez szükséges marha, bor beszezésére és elszállítására, a hadianyag­gyártásra és szállításra, gyógyszer-ellátásra. A szorosabban vett fiskális ügyek között jelentős helyet foglal el a feudális birtokfor­galom (adomány, elkobzás, zálogbaadás), továbbá a bányászat (és bányatermékszállítás, értékesítés), a külkereskedelem (harmincad, marhaexport, mentességek, hanriincadosi túlkapások), a kincstár egyéb jövedelmeivel való gazdálkodás (tizedbérlet, dohány­appaldo, pálinkafőzés, malmok, pénzüzletek), az udvar élelemellátása (magyar vad- és borszállítás), a kincstári hivatalok szervezeti és személyzeti állapota (átszervezés, kine­vezés, elbocsájtás, számadások ellenőrzése, fizetés, nyugdíj kiutalása), magánosok se­gélyezése, külföldi ösztöndíj, igazságügyi vonatkozások. A nagybirtokos famíliák csalá­di eseményeiről a királyhoz küldött esküvői stb. meghívólevelek tájékoztatnak. (14-22.k.) A Niederösterreichische Gedenkbücher, amelyeknek magyar vonatkozású iratairól a másolati könyv készült, a mi királyi könyveinknek megfelelően elsősorban

Next

/
Thumbnails
Contents