Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 238. Consignationes mapparum, delineationum et planorum inter acta regestratualia reperibilium - E 239. A bécsi udvari kamara levéltárában őrzött iratok segédletei és másolatai

királyi kegytények okleveles szövegeit tartalmazzák, de rajtuk kívül igen sok apróbb uralkodói intézkedést is: pénzkiutalást, elismervényt, utasítást, pátenst, levelet stb. A Habsburgok már 1526 előtt nem egyszer részesítették kiváltságban az osztrák határ körüli magyar városokat (például Kismartont) vagy a határ túlsó felére esőket (Bruck-ot). Megesett, hogy magyar várost adtak zálogba (Kőszeget, Fraknót). A Mohács előtti és utáni években több alkalommal vezették be ezekbe a könyvekbe magyarországi tisztségek adományozását (soproni, pozsonyi várparancsnokoknak, a királyi főkegyúrijog alapján egyházi méltóságoknak) s egyes birtokadományokat. A kiváltságok, kedvezmények tartalma változó volt: az uralkodó magyarországi német polgárokat (budaiakat, kismartoniakat) fogadott szolgálatába, útleveleket adott nekik, másoknak marha-, gabonabehozatali borszállítási, kincskeresési engedélyt. Ulászló király vámmentességet kapott a számára engedélyezett épületfa átjuttatásához, a mohácsi csata előtt hadianyag szállítását rendelte el az uralkodó. Intézkedett a harmincadszedés, a pénzforgalom, a városi igazgatás, a seregek és végvárak zsolddal, élelemmel, hadianyaggal való ellátása, külföldi követségek anyagi fedezete ügyében, bányaüzem vezetőjének, kincstári számvevőnek adott utasítást, magánosok szerződéseit erősítette meg. (23-26.k.) Az utolsó 4 kötetben jegyzékeit iratok tárgyára (másutt csak irattípusára) az udvari kamara fondcímei is utalnak. A Familienaktenban a kinevezési (és más kegy tényeket rögzítő, vagyonjogi érdekeket biztosító) iratok mellett főleg genealógiák, családi eseményekkel kapcsolatos irattermékek találhatók. A Vertragé undKontrokte iratainak a címben feltüntetettnél sokkal szélesebb a profilja (számos elismervényt, becsüt, leltárat, meghatalmazólevelet, reverzálist, passzust stb. is elhelyeztek köztük). Tárgyuk: mezőgazdasági és ipari termelés, bányászat, valamint mindezek termékeinek és hadianyagnak a szállítása, kivitele és behozatala, telepítés, építkezés, út- és vasútépítés, közegészségügy, birtokjogi és egyházi ügyek. A Commerz iratai az ipari (és bányászati, mezőgazdasági) termelést, főként pedig az iparcikkek (és mezőgazdasági, bányászati termékek) bel- és külföldi forgalmát, értékesítését, a pénzverést és pénzforgalmat s a mindezekhez kapcsolódó személyi és szervezési ügyeket érintik. A Montonakten iratai a bányászat nagykiterjedésű tárgykörére terjednek ki, annak ipari és pénzügyi vonatkozásaival együtt. A Risse und Mappen térképei és tervrajzai kincstári birtokokat, erdőket, vizeket, utakat, határvonalakat, épületeket, bányákat, továbbá egész városokat, országrészeket és országokat ábrázolnak. A Prüsidial-Akten tárgya a kamarai elnökség számára fenntartott széles jogkörnek megfelelően a kincstári ügycsoportok egészére kiterjed: szervezési és személyi ügyekre, a termelés és áruforgalom valamennyi ágára (különösen sok a dohánytermelésre, -bevál-