Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 238. Consignationes mapparum, delineationum et planorum inter acta regestratualia reperibilium - E 239. A bécsi udvari kamara levéltárában őrzött iratok segédletei és másolatai

püspöki javak birtoklása felől történik intézkedés, másutt az uralkodó magánosok birtokadományaihoz, birtokátadási reverzálisaihoz, szerződéseihez adja jóváhagyását (consensus). Az eredeti könyvek tehát a mi liber regíKíainknak felelnek meg. A birtokadományt megelőző és kísérő eljárásnak nem egyszer ugyancsak itt maradt írásos nyoma. Több királyi parancslevél intézkedik javak lefoglalásáról és kezeléséről, alapítványi tőkékről. (Kamarához, kancelláriához, bankhoz, birtokosokhoz és bérlőkhöz küldött leiratok stb.) A haditanáccsal katonai építkezések ügye került szóba. A kivonatok általában megadják a birtokok és a birtokosok nevét, a jogügylet jellegét és évét. (4-5.k.) A Münz- und Bergwesen szammutatója a bécsi udvari kamara levéltárának 3422-4398. fasciculusaiban őrzött iratok iktatószámait adja meg, továbbá azt, hogy egyegy iktatószám alatt hány irat található. (6.k.) Az Commerz-Litorale elnevezésű iratsorozat, amelyhez lajstrom készült, bécsi udvari kamarai fogalmazványokat és az udvari kamarához befutó iratokat tartalmaz (átiratok a magyar kancelláriához, a haditanácshoz, a fiumei udvari bizottság jelentései stb.). Terület szerint a Tengermellékre, Horvát-Szlavónországra (a károlyvárosi generalátusra), a Bánságra és a visszaállított Szörény megyére vonatkozó ügyek találhatók bennük, elsősorban azok, amelyek az ország külkereskedelmi forgalmát érintik (fiumei hajóforgalom, hajóépítkezés, tengeri rablók, temesvári és más kereskedelmi társaságok, borkivitel Svédországba, kereskedés a török területekkel). A többi irat tárgya: a Tengermellék közigazgatási újjárendezése (Buccari, Fiume és a Littoral-Commerzialbezirk átadása Magyarországnak 1776-ban), népessége (dalmát összeírások), városi élete („regulációk"), egyházi ügyei, igazságszolgáltatása, oktatásügye, továbbá építkezési munkák, erdőgazdálkodás, egészségügy, (pestisjárvány), nemkülönben a kamara személyi ügyei. (7-8.k.) A Credit-Hof-Commission, amelynek — javarészt a napóleoni háborúk korából származó — iratairól (köztük királyi rendelkezésekről, felterjesztés-fogalmazványokról, stb.) a jegyzék készült, a Habsburg-birodalom hitelügyleteit irányította. A külföldi és belföldi kölcsönök (Aufgebotsanlehen, Insurrectionsanlehen, Bancolottodarlehen, Gold- und Silberanlehen, Banco-obligatio-k, ezüst kény szerbeadása, élelembeadás stb.) ügyein, a hitelezők, a különféle pénztárak dolgán, papírpénzbeváltási, bankóhamisítási és lottó-, börze-kérdéseken kívül foglalkoztak itt az ércpénzforgalom, a fém- és sóbányászat, a dohánykereskedelem és bizonyos adók dolgával is. A fölmerülő kiadásokat elsősorban a háborús szükségletek határozták meg; orosz segédcsapatok ellátása, kaszárnya-, kórházépítkezések, továbbá illetmények, nyugdíjak kifizetése stb. (9.k.) A Cameraléhoz készült jegyzékből csak az iratok jelzetét, keltét és darabszámát tudjuk meg. (lO.k.) Az az udvari bizottság (a Bancal-Hofdeputation), amelynek irataihoz (királyi parancsok, körrendeletek, hatóságoktól és alárendelt szervektől érkező levelek, válasz-