Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 205. Acta cameralia

sok, paraszti szolgáltatások, jogtalan kocsmáitatás stb. ügyében) stb. A jogügyigazgatóság útján kerültek be birtokos urak és családok, püspökök, kamarai tisztviselők irathagyatékai. Több esetben megmaradtak a hagyaték körül folyt küzdelem emlékei is, s az átvétel idején készült jelentések, leltárak, elszámolások, továbbá nem egy, a királyi jogügyigazgatóhoz írott levél. A kamarai archívum itt őrzött iratai közt a kamara leiratait és az archívum fölterjesztett fogalmazványait találjuk meg, a pénztár iratai közül a kiutalási parancsok kerültek ide. A kamara XVIU. század közepén működött belső bizottságai (igazságügyi, egészségügyi), valamint az egy-egy ügy kivizsgálására — főként uradalmak, városok gazdálkodásának, igazgatásának ellenőrzésére — kiküldött bizottságok is számos iratot termeltek: ülésjegyzőkönyveket, jelentéseket és vizsgálati jegyzőkönyveket, megannyi melléklettel, vallomásokat, replikákat, a kamarától küldött leveleket. A szepesi kamara ellen az 1680-as években folyt vizsgálat, a hét bányaváros ügyében 1743—44 között, Sopronba és Trencsénbe az 1780-as években küldtek le bizottságot, az óvári és a hradeklikavai uradalom valamint a szentandrási adóhivatal vizsgálatai is a XVITL században mentek végbe. Részint ilyen vizsgálatok útján jutottak a kamarához egy sereg alárendelt szerv iratai, máskor hagyatékok formájában vagy a szerv megszűntekor. A szepesi kamara, a budai és a szlavóniai kamarai adnúnisztráció jegyzőkönyvei, elszámolásai, vizsgálati iratai, levelei vannak ebben a sorozatban (köztük az apatini manufaktúrákra vonatkozó darabok), továbbá kincstári uradalmak, prefektusok, provizorok, sókamaraispánok, harmincadosok, harmincadellenőrök, gabonaházkezelők, rovásadószedők, dézsmások, kapitányok iratai, köztük a fölöttes hatóságok leirataival (Báthory Zsigmond, Bocskai István és Bethlen Gábor kincstári szervekhez írott levelei is), alárendeltek, kincstári jobbágyok, magánosok beadványaival, panaszos kérvényeivel, továbbá maguknak a szerveknek számos belső ügyviteli iratával: melyek között elsősorban pénz- és terményelszámolások (épülettervekkel, napszámos- és robotkimutatásokkal, harmincadon konfiskált darabok leltáraival, valamint sok más melléklettel), birtokjogbiztosító és pörös iratok (úriszéki, úrbérrendezési, erdő-, legelőszabályozási iratok) vannak. A kamara levéltárába nem csupán magyarországi kincstári szervek iratai kerültek be, hanem a bécsi Hofkammerarchivéi is. Valószínű, hogy ez a főhatóság egy-egy birtokjogi vagy más ügy sikeresebb intézése céljából megküldötte a magyar kamarának az ügyre, illetve a birtokra vonatkozó saját korábbi iratait. (Igen sok közülük a Hofkammerarchiv pecsétjét is magán viseli. Hofkammerarchiv-iratokról már 1813-ban készültek itt iratjegyzékek, egy iratcsoport már 1809-ben nálunk volt.) Főként XVI. (és XVQ., kis részben XVIU.) századi magyar bárók olyan birtokait érinti ez az anyag, amelyekre a kincstár igényt támasztott (Podmaniczky Rafael, Serédyek, Balassák, Joó János, Andrássy Péter, Hlésházy István jószágai: krasznahorkai, szomolnoki, szentgyörgyi-bazini, likavai, munkácsi stb. uradalom). A fogalmazványok között a királyhoz, kancelláriához írt felterjesztéseket, a király nevében fogalmazott leiratokat találunk, a beérkezett iratok főként a magyar kamarától vagy az érdekelt főuraktól származnak, máskor a jobbágyok tesznek panaszt a kamaránál vagy a királynál uruk ellen — a kérvényt átküldték az udvari kamarához. Bizottsági ülésjegyzőkönyveket, birtokjogi iratokat és másolatokat, leltárakat, összeírásokat őriznek még itt.