Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 205. Acta cameralia

E205. ACTA CAMERALIA (Kamarai vegyes iratok) 1344—1822 47 csomó Iratok, 1344—1822. 47 csomó Az Acta cameralia eredetének részletei tisztázaúanok; a XVIU—XIX. században a legkülönbözőbb eredetű darabokból és szerves iratcsoportokból állott össze. Utólagos kiegészítés még 1900-ban is történt. A sorrendben utána következő vegyes fondoktól (Miscellanea, Lymbus stb.) egyrészt az különbözteti meg, hogy szorosabban kapcsolódik a kincstári ügyekhez s a kamarai ügyintézéshez, mint amazok, másrészt pedig az, hogy mai formáját, a fasciculusrendet, már igen régen, azoknál jóval korábban fölvette. Sok benne a szerves kamarai sorozatokba tartozó irat, továbbá a kamarának alárendelt szervek, a kamarától kiküldött bizottságok iratai és a háramlás útján a kamarára szállott családi, személyi, egyházi stb. hagyaték. Néhány tervrajzát s tervtárba tették át. Az Acta cameralia anyagának jelentős része közveüenül a kamarai ügyintézés során keletkezett: a kamarához vagy elnökéhez, tanácsosaihoz írott utasítások, levelek, kérvények, jelentések, memoriálék, amelyeket a király, bécsi és magyar hatóságok, kincstári szervek (jogügyigazgatóság, kamarai irattár, kamarai adminisztráció, fiskális prefektus, provizor, sóigazgatási tiszt, kincstári fiskális, várnagy stb.), egyházi, katonai szervek, megyék, városok, országbeli és külföldi magánszemélyek, panaszos jobbágyok írtak a legkülönbözőbb tárgyakban. Gyakran ide kerültek a királyhoz vagy a kancelláriához írt, s onnan a kamarához áttett kérvények is. Sok a kamarának saját vagy az uralkodó nevében írt fogalmazványa. A XVHI. század utolsó harmadától, a kamarai iratkezelési rendszer megváltozása óta keletkezett, iktatott ügyiratok sem hiányoznak (így a Departamentum civitatensének több város úrbérrendezési ügyeire vonatkozó ügyiratai.). A belső ügyvitel emlékei közt találjuk meg a titkári följegyzéseket az ülések utáni teendőkről, az expedíciók kivonatait, levélmásolati, kivonatos és följegyzési könyveket (Libri expeditionum), továbbá más, futó jegyzeteket, névsorokat stb. Nagy tömegű iratról állapítható meg — vagy legalább feltételezhető — hogy a kamara egykori számvevőségén keletkeztek, illetve oda küldöttek meg azokat. Ilyenek a különféle számadások és a velük kapcsolatban tett észrevételek az országgyűlés idején adódó költségekről, fogságra vetett urak (Dobó István, Balassa János, János Frigyes szász herceg) ellátási költségeiről, nagy számban találhatók harmincadosok, uradalmi tiszttartók, frumentariusok, dézsmások és más adószedők pénz-, terményelszámolásai különféle mellékletekkel együtt, a számvevőséghez átutalt kérvények, a kamara rendeletei s a számvevőségi vonatkozású levelezés. Részben idetartoznak még a költségvetési és adóreparticiós tervek, adókivetési jegyzékek, jövedelem- és birtokkimutatások. A kamara egy másik szakhivatala, a királyi jogügyigazgatóság, ugyancsak számos irattal gyarapította az Acta cameraliát. Onnan kerültek át mindenekelőtt a kincstár peres iratai, megannyi mellékletükkel: a különféle családokkal birtok-, zálog- és más ügyekben, a városokkal kiváltságaik ügyében folyt perek, igen sok vallatás (katonai pusztítá-