Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 198. Archivum familiae Waldstein
E 198. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ WALDSTEIN (A Waldstein család levéltára) 1627—1734 4 csomó Iratok, 1627—1734. 4 csomó A csehországi Waldstein család egyik tagja, Ádám 1635-ben magyar indigenátust nyert, de sem ó", sem utódai nem kerültek Magyarországra. Birodalmi grófi cím és magas morvaországi tisztségek birtokában bécsi kancelláriájukból és prefekrúrájukból irányirtatták kiterjedt magyarországi uradalmaikat, s élvezték azok jövedelmét. Az Abaúj megyei Enyickének a XVQ. század végén Waldstein Károly Ferdinánd, a XVHI. század elején Waldstein Károly Ernő (császári fökamarás, több cseh-morvaországi uradalom ura), majd 1713-tól özvegye (született Losenstein Mária Terézia grófnő) volt a birtokosa. Kisebb szőlőt és bormérést tartottak a Hegyalján is. Az 1700-as években Front János Ádám az enyickei prefektus; ugyanő utóbb az özvegy grófné bécsi titkára. Front, amikor ezt követően a Trautsonok regéci uradalmának lett prefektusa, magával vitte az enyickei és bécsi Waldstein-iratok jelentős részét (sokat az ő működése előtti időben keletkezettek közül is), melyek a Trautson-levéltárral együtt kerültek a kincstár kezére. Valószínűleg közülük választották el az itt ismertetett „Waldstein-levéltárat". Többi iratai a Trautson-levéltárban keresendők. Az iratanyag túlnyomó része az 1690-es és az 1720-as évek között keletkezett, s elsősorban számadás és számadásmelléklet; a prefektus ezeket tartotta saját irattárában. A konvenciók közt az uradalmi alkalmazottaké mellett megtaláljuk a bécsi háztartás írnokáét, káplánjáét, lakájaiét is. A nyugták, számlák főleg Bécsben beszerzett ruhák, ékszerek, háztartási cikkek vétele, iparosmunkák díjazása, Waldsteinéktól fölvett kölcsönök visszafizetése alkalmából keletkeztek. Waldstein Károly Ernő hagyatéki ügyei sokáig foglalkoztatták a hatóságokat. Az iratok egy másik, jóval kisebb csoportját a prefektus és a Waldsteinek levelezése adja: a levélváltás nemcsak kettejük közt folyt, hanem az enyickei uradalom és a Waldstein család más alkalmazottaival, szomszédokkal s a család külföldön élő barátaival is (különösen Lobkovitzcal; gráci, linzi, csehországi, olaszföldi, belgrádi levelek). A Bécsben tartózkodó Waldstein-özvegyet titkára Prágából, gazdatisztje Enyickéről, Tokajból, Tállyáról tájékoztatta a család üzleti ügyei felől, a birtokon folyó gazdálkodás (gabona-, bortermés, borszállítás; adóterhek), a helybeli események, például a tatárpusztítás, vagy a személyi hírek dolgában. Szóbakerültek a család vagyonjogi, peres, kegyúri ügyei is. Sok az uradalomhoz beadott kérvény, udvari hatóságokhoz birtokügyben írt Waldstem-kérvény-fogalmazvány, Wald^tem-levélfogalmazváiry. A jogbiztosító iratok száma csekély, köztük Rákóczi Ferencék bormérési engedélye a Waldstein családnak, bírósági kiadványok enyickei bűnügyben, Waldstein-gyámsági ügyekben). A Waldstein-iratok törzsétől különválnak a morvaországi Losenstein családnak (Waldstein Károly Ernőné őseinek) és más, valószínűleg rokon vagy szomszéd családok XVII. századi iratai: morvaországi hivatali kiadványok, királyi mandátum-másolatok, vagyonjogi iratok, egy kórleírás. Ide került néhány olyan levél is, amelyet már a tállyai Trautson-prefektusnak címeztek. Az iratok irattípus, illetve tárgy szerinti tételekben, azokon belül időrendben sorakoznak.
