Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 199. Archivum familiae Wesselényi

E 199. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ WESSELÉNYI (A Wesselényi család levéltára) 1583-1732 13 csomó, 1 dosszié 1. Iratok, 1583—1732. 13 csomó 2. Lajstrom, 1583—1732. 1 dosszié A XVI. század óta középbirtokosként ismert Wesselényi család Ferenc nevű tagja Báthory István lengyel király hadvezéreként és kincstartójaként kapta meg a KözépSzolnok megyei Hadad uradalmát, valamint lengyelországi birtokokat és a bárói rangot (1582-ben). István fiától (középszolnoki főispántól és szerémi bántól) származó unokája volt Ferenc, a 30 éves háború császári seregeinek tisztje, 1642-től füleki kapitány, 1645-től Széchy Mária férje, 1646-tól a murányi és balogi uradalom ura, Murány örökös grófja, 1647-től felső-magyarországi főkapitány, 1655-től nádor, Pest és Gömör megye főispánja. Az ő nevéről ismert főúri szervezkedés vezetőjeként érte a halál 1667-ben. Iratai a mozgalom felszámolása során, 1670-ben kerültek kincstári kézre. Fia, László, Thököly Imre előtt a bujdosó mozgalom vezetője. Levelezése valószínűleg későbbi rendezés során került a többi Wesselényi-irat közé. Az anyag túlnyomó többsége Ferenc nádor működése és élete során keletkezett, ezek legnagyobb része is főkapitányi és nádori funkciójához kapcsolódik. Wesselényi állandó levelezésben állott a királlyal és a különböző udvari meg országos hatóságokkal (az udvari tanáccsal, haditanáccsal, kancelláriával, a kamarákkal). A levelezés részint katonai tárgyú (szóbakerülnek benne a végvárak erődítési munkálatai, a végbeliek fizetése és ellátása, a katonák fogadása, a hadseregek mozgatása, a német katonák elleni panaszok, a kinevezések, a portyázok fegyelmezése stb.), részint diplomáciai (tárgyalások Erdéllyel, a törökkel), vagy a judikatúra kérdéseit érinti (gyilkosság, peres ügyek). A megyék és városok is gyakran fordultak a nádorhoz katonai, birtokjogi, egyházi és más ügyekben, főként, hogy sérelmeikre orvoslást nyerjenek (panaszok vallásüldözés, német katonák garázdálkodása miatt). Megtalálható több megye tiltakozása a vasvári béke ellen. Nemcsak királyi, hanem hódoltsági területek városai is gyakran felkeresték Wesselényit. Jobbágyközségek fordultak hozzá védelemért. Jelentős terjedelmű a végvári kapitányokkal, császári tábornokokkal folytatott levelezése. Nem egyszer maguk a végbeliek fordultak a főkapitányhoz panaszaikkal. Több ízben váltott levelet Buda, Eger és Hatvan török uraival, ezek a levelek általában a portyázások elleni kölcsönös tiltakozásokat tartalmazzák. A nádor, mint az ország első méltósága, állandó kapcsolatban állott valamennyi politikailag jelentős személlyel, köztük Zrínyi Miklóssal, Lippay Györggyel, Zichy Istvánnal, az Esterházyakkal, az erdélyi fejedelmek közül n. Rákóczi Györggyel (és feleségével), Barcsay Ákossal, Kemény Jánossal, Apafi Mihállyal. Sok tudósítás érkezett hozzá; Draskovich János részletesen beszámolt Zrínyi 1663/64-es téli hadjáratáról, amelyet maga is Zrínyi oldalán harcolt végig. A hírközléseken, politikai és katonai tárgyú levele-