Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 197. Archivum Patakiense Rakocziano-Trautsonianum

Az inspektori jegyzőkönyvekbe (jelentős részükben leveleskönyvekbe) az uradalmak vezetőjéhez intézett hercegi leiratokat, különféle leveleket, kérvényeket másolták be (vagy írták be kivonatukat, — helyenként az eredeti kérvényeket is benthagyták a jegyzőkönyv lapjai közt), melléjük pedig bevezették az inspektor döntését, válaszfogalmazványát, illetve az alárendelt tisztviselőkhöz írt utasításait. De bekerültek a másolt szövegek közé úriszéki jegyzőkönyvrészletek, tanúvallatások, konvenciók, szabályzatok, szerződések, elismervények is, és följegyeztek olyan eseményeket, amilyen a prefektusnak állásába való beiktatása volt. A levelek és kérvények ugyancsak az uradalom egész életéről adnak keresztmetszetet. Az 1785—87-es rendezés a levelek és kérvények óriási tömegéből kiválogatta azokat, amelyek birtokjogilag és az uradalom más érdekei szempontjából fontosnak minősültek és ebbe az Acta radicalia sorozatba osztva lajstromozta azokat, míg a többiek, mint „inutilia" segédkönyv nélkül maradtak és a „Missiles et instantiae" csoport részei. Az utóbbiakat, mivel tárgyuk szerint alig határolhatók el az előbbiektől, ugyanitt ismertetjük. Egyik részük a bécsi hercegi levéltárból való, s a hercegtől érkezett levelek, jelentések mellett az azokra írt válasz fogalmazványokat tartalmazza. Kiegészíti ezt a csoportot a prefektusi levéltárnak a herceggel folyó iratváltást tartalmazó részlege. Ugyanott őrizték a másokkal folyt prefektusi levélváltás termékeit is. Az uradalmi alkalmazottak számára készült hercegi instrukciók részben általánosak (puncta universalia), minden tisztviselőhöz szólnak, részben egy-egy munkakör betöltői (prefektus, számvevőség, fiskális, provizor, számtartó, kasznár, ispán, erdőőr stb.) vagy ellenőrzéssel alkalmilag megbízott személyek számára, esedeg egy-egy határozott feladattal kapcsolatban (összeírás, tizedszedés) kerültek kiadásra. Az uradalmi prefektusok és provizorok jelentései és a rájuk írt válaszok elsősorban a következő kérdéseket érintik: mezőgazdasági és ipari termelés (elsősorban szőlőtermelés, azután földművelés, állattartás, szeszfőzés, sörfőzés, malom, mezőgazdasági fölszerelések), kereskedelem (termékszállítás, értékesítés, vásárlás), ingatianvétel és eladás, pénz- és hitelügyletek, úrbéri és bérletviszonyok (birtokállomány, szolgáltatások és kedvezmények, bérleti feltételek), birtokadminisztráció (tisztviselők kinevezése, magatartása, visszaélései, pénztárkezelés, számadás, ellenőrzés), állami kötelezettségek (porció, katonaállítás), peres ügyek (bűnügyek, vétségek, fegyelmi ügyek, pl. pataki diákok tumultuációja 1731-ben, vizsgálatok és vallatások). Szóba került az uradalom vezetőségéhez juttatott kérvények elintézése is, míg máskor az elintézők közvetlenül fordultak a birtok urához: nemesek gazdatiszti állásért vagy az állásban való megerősítésért folyamodtak, uradalmi tisztviselők a Rákóczi-szabadságharc idején tanúsított császárhűségükért jutalmat, akkori bántalmaztatásukért kártérítést vártak, jobbágyközségek szolgáltatásenyhítés, úriszéki per ügyében kérvényeztek, elfogott bűnösök szabadon bocsátásukat kérték. A hercegek nemcsak az uradalom embereivel folytattak levelezést. Értesítések és felszólítások érkeztek hozzájuk kamarai szervektől és főtisztviselőktől birtokügyekben, katonaállítás, terményszállítási engedély dolgában; az egri püspöktől és az uradalomban érdekelt szerzetesrendektől pedig kegyúri ügyekben. Pozsonyi ágensek politikai hírekről értesítették őket, főtisztviselők, birtokosok és polgárok támogatást kértek az udvarnál (báróság, birtoki kártérítés elnyerése érdekében), miközben híreiket is közölték a címzettel vagy a ,, rebellióhoz pártolt urakról" nyilvánítottak véleményt. A herceg a császárt és a nádort a regéc-pataki birtokadománnyal kapcsolatban, az egri püspököt kegy-