Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 197. Archivum Patakiense Rakocziano-Trautsonianum

úri és segélyezési ügyekben, a megyét katonaállítás dolgában kereste meg levélben, kér­déseket tett föl volt prefektusának és különböző uraknak a prefektus hűden birtokkezelé­se felől, jogi szakértőkhöz fordult egyes mezővárosainak kiváltságai ügyében, birtoko­soktól kért tanácsot: kivel töltse be megüresedett uradalmi főtisztviselői állásait, állás elvállalására és pörök vitelére szólította fel a kijelölteket, pörök ügyében kért tanácsot és tudósítást, stb. A prefektus saját urán kívül szükség esetén levelet váltott a kamarai szervekkel (így az új Trautson-birtoktest pontos körülhatárolása ügyében), szomszéd birtokosokkal, egy­házakkal (vitás határok, szőlő-, házvétel, jobbágyok visszakövetelése és megbüntetteté­se, termény kölcsön, illetve -vétel, a nagybirtok határába eső kisebb úri földek adómen­tessége ügyében), a pozsonyi ágensekkel, saját rokonságával (magánügyek, külföldi levelezés) stb. A prefektus levelezésének legértékesebb része az uradalom többi tisztségviselőivel folytatott levélváltás. Itt is, mint a herceg hasonló típusú levélanyagában, a termelés, a beszolgáltatás, az értékesítés és a jövedelmekkel való gazdálkodás kérdései vannak elő­térben (jelentések, levelek és válaszok a mezőgazdasági munkák, földosztás, eszközök állapotáról, az állatokról, a sör- és pálinkafőzésről, taxabefizetésről, terményszállításról és -eladásról, uradalmi kisiparról; számadások; általános és különleges utasítások a pro­vizoroknak, pénz folyósítására, szőlők becslésére stb.) Hasonlóan értékes, a parasztság gazdasági és jogi helyzetét, terheit megvilágító for­ráscsoportot alkotnak a paraszti kérvények és a parasztsággal folyó levélváltások. A kér­vények jelentős részét károsodott vagy rossz körülmények közé jutott jobbágyok, özve­gyek, jobbágyközségek adták be úrbéres terheik, robotjuk enyhítése, az árendaösszeg csökkentése vagy mentesség, segély kieszközlése céljából. Máskor a kocsmatartás dol­gában, az erdő- vagy halászati tilalom enyhítéséért, épület- és tűzifa kivágásáért, kaszá­lóhasználatért, építkezési vagy költözési engedélyért folyamodtak, úriszék előtt való megjelenésükre kértek haladékot, úriszéki perük ügyében sürgettek intézkedést, töm­löcbe vetettek kérték szabadon bocsáttatásukat. Elpanaszolták a földmérés alkalmával ért sérelmeiket, az udvarbírónak a községi elöljárósággal szemben tanúsított megalázó viselkedését. A községi autonómia képviselői a paraszti örökösödés (főleg szőlőbirtok), a bíróválasztás, privilégium-megerősítés ügyében intéztek kérdéseket a prefektushoz, a prefektus a községi bírók, hegybírók számára készült instrukciókat küldötte meg. Ebben a sorozatban különböző iratjegyzékeket, lajstromokat is őriznek. A likvidáció idején ki­válogatott iratokat elkülönítve tárolják. Rationes provisorales Az uradalmak számadójának (rationista) — gyakran az udvarbíróval együtt — havon­ként és évenként kellett több példányban számadásokat készítenie, s azokat mellékleteik­kel együtt a prefektushoz, illetve a számvevőhöz juttatnia. A számadásokra a számvevő (rationum exactor) tette meg részletes észrevételeit, amelyekre a számadáskészítő vála­szolt. Szükség esetén további viszontválaszok következtek, és végső fokon a , ,sedes cen­suralis" döntött a vitás kérdésekben. Az ellenőrzött számadások egy példányát a hercegi udvarba kellett fölterjeszteni, a többi irat a prefektusnál, illetve a számvevőnél maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents