Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 181. Jurkovich Mátyás udvari ágens - E 182. Koller József kamarai tanácsos

ülésjegyzőkönyvek és bizottsági jegyzőkönyvek egy részét, ezeket szintén itt találjuk meg (ülésjegyzőkönyveket az 1741-1770 közti időből). A többi iratot a fölterjesztők csatolták mellékletként, vagy az elintézésnél használta fel őket a kamara tisztviselője, köztük térképeket, genealógiákat, külföldi pénzek táblázatát. Az anyag túlnyomó része 1740 után keletkezett, de megőriztek néhány korábbi, XVIJ. századi darabot is. Ami a fennmaradt iratok tárgyát illeti, legtöbb köztük a kamarai birtokigazgatással áll kapcsolatban. Őrködni kellett a birtokjogi érdekek fölött: birtokfoglalások, határviták, perek, a fiskust illető hagyatékok bejelentési ügyei, javak átvétele és átadása foglalkoztatta a kamarát, továbbá a kincstári birtokok belső élete: az agrárgazdálkodás megjavítása, erdőültetés, vadászat, a munkák állása, a jövedelmek behajtása és bérletbe adása (dézsma-, kocsmaárenda), malmok, salétrom főzök működése, a kincstár kegyúri joga alá tartozó egyházak helyzete és mindenekelőtt az uradalmi jobbágy népesség ügyei: impopuláció, úrbéri szerződések, úrbérrendezés, rendészet és igazságszolgáltatás (adómegtagadási esetek és más jobbágy-excesszusok), az uradalom tisztviselői ellen emelt jobbágypanaszok, kincstári birtokon élő nemesek és különleges helyzetű népek (rácok) kérdései. A kamara gondja kiterjedt a kincstári városokra (tisztújítás, igazgatás, adó, számadások ellenőrzése, panaszok kivizsgálása, a szepesi városok visszacsatolása), a megüresedett püspökségek anyagi ügyeire (számadás ellenőrzése, tisztviselők felelősségre vonása, püspöki hagyaték ügye), az adószedésre, az újoncállításra, a harmincadokra, a hamispénzverésre, a bányákra, az ásványi kincsek felkutatására és értékesítésére, utak, hidak, az épületek javítására, dologházak szervezésére, posztógyártásra, vízgép elkészítésére és általában az ország egész közgazdasági állapotára. A kincstári jövedelmek központi kézbentartása során foglalkozni kellett a jövedelem elosztásának kérdéseivel (az udvar részesedése, hadi költségek, kincstári adósságok, salláriumok, jutalmak, különféle dologi kiadások) s a számadás ellenőrzésével. Számos irat keletkezett a személyi ügyek intézésével kapcsolatban, így a kinevezések, előléptetések, beiktatások, nyugdíjazások, fegyelmi eljárások aktái. Kollert igen sok esetben küldték ki külön királyi biztosi megbízatással egyszerű hivatali ellenőrzésre (uradalmak vizitációjára, birtokviták, panaszok, tűzvész stb. kivizsgálására). Az iratok kisebb része nem kincstári vonatkozású (magánlevelezés, Buda 1686-os felszabadításának leírása, elismerő irat a magyar csapatoknak 1744-ben stb.). Az iratok folyószámozva feküsznek; a folyószámok gyakran az iratok nagyobb összetartozó csoportját fogják egybe. Az egymás után következő folyószámok is sokszor tárgyilag összefüggő iratokat tartalmaznak, de az anyag egészének mégsincs következetes rendszere. A lajstrom ugyancsak nem ismerteti egyenként a közös folyószám alá foglalt iratokat. A könyv elején található hiányjegyzék az elveszett és máshová helyezett iratokat jelenlegi érvényes jelzetükkel együtt tünteti föl.