Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 183. Körösi György, a Rákóczi-uradalmak szőlőinspektora

E 183. KÖRÖSI GYÖRGY, A RÁKÓCZI-URADALMAK SZŐLŐINSPEKTORA 1630—1731 2 csomó Iratok, 1630—1731. 2 csomó Az iratanyag Körösi György hagyatékaként, 1731 után került a kincstár tulajdonába. Körösi számadásai egy részét az Archivum familiae Rákócziban őrzik. A Rákócziszabadságharc idején keletkezett darabjait áttették a Rákóczi-szabadságharc levéltárába. Körösi György zempléni középbirtokos nemes (született 1660-ban), mint a gyermek Rákóczi Ferenc egyik nevelője került kapcsolatba a hatalmas Rákóczi-birtokok uraival. Kapcsolatait később is megtartotta velük. A század végén ő lett az uradalmak borainak legfőbb inspektora, a kocsmai kimérések felelőse, de más termelési és számadási ügyekben is hallatta a szavát. Ura fejedelemsége idején a főkomornyik tisztét viselte, neki kellett kézbentartania a fejedelmi háztartás ügyvitelét. A szabadságharc bukása után birtokaira vonult gazdálkodni. Sárospatakon két háza volt, a környéken két teljes falu az övé, s ezenkívül telkek, szántók, szőlők, erdők, kocsmák és mészárszékek Patakon meg négy más helységben. Az itt őrzött iratok kis részükben Körösinek a Rákóczi-birtokokon kifejtett tevékenysége során keletkeztek, nagy többségükben az 1710-20-as években, az otthoni gazdálkodás idején. A gazda, mint takarékos ember, a hozzá írt levelek, Rákóczihoz címzett kérvények és más írások hátlapjait meg tisztán maradt részeit is felhasználta arra, hogy a maga fogalmazványait, gazdasági följegyzéseit sűrű, apró betűkkel rájuk rója. A levéltár rendkívül értékes forrása a XVHI. századi középnemesi gazdálkodásnak. A gazdasági naplókban és följegyzésekben Körösi a termelés, a mezőgazdasági munkák, a terményértékesítés mindennapi eseményeit s a paraszti élet ügyesbajos dolgait vetette papírra (vetés, aratás, betakarítás, robot, napszám, időjárás stb.). A hozzá írott leveleknek nagy részükben hasonló a tárgya: egy községi bíró részletes tudósításokat ad a földművelés, az állattartás, a jobbágyszolgáltatások s általában a jobbágyok dolgairól, a többi (gazdatisztektől és másoktól) érkezett levél ugyanilyen, máskor üzleti vagy peres ügyekről szóló tudnivalókat, meghívásokat közvetít; a jobbágykérvényekből a terhek miatti panaszok hangzanak fel. Körösi fogalmazványai közt találunk kérvényeket is, valamint egy, az esztergomi érsekhez írt bocsánatkérő levelet. A hatóságokkal való érintkezés kisszámú emlékei: idézőlevelek, vallatások (birtok-, jobbágykihágási ügyekben stb.). A gazdálkodás többi ismert iratterméke is megtalálható itt, köztük szegődmények, jobbágykezeslevelek és kötelezőlevelek, pénzátszámítási táblázatok. Jogbiztosító irat kevés akad. Körösi nemcsak gazdasága érdekkörébe vágó iratokat másolt le, hanem például körleveleket, verseket, a munkácsi kapituláció okiratát is. írt gúnyverset és készített jegyzeteket családja történetéről. Az iratanyag két irattípus szerinti csoportba van osztva, azokon belül évrendben fekszik.