Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 179. Archivum familiae Hegyesi et Viski

E179. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ HEGYESI ET VISKI (A Hegyesi és a Viski család levéltára) 1557-1863 3 csomó Iratok, 1557—1883. 3 csomó Az iratok zöme — a Belső-Szolnok, Doboka és Kolozs megyei Viski család levéltára — a XIX. század közepén élt Viski Ferencné Hegyesi Erzsébet házassága útján került össze a jóval kisebb számú Hegyesi-iratokkal. A Hegyesi család Zaránd megyei eredetű, és Zarándból még az önálló erdélyi fejedelemség idején költözött Torda megyébe. A Viski-levéltárban őriztek még Viski Sándor és Pávai Vájna Klára XVHI. század végén kötött házassága során bekerült, nagyszámú Pávai-Vajna iratot is. Az utóbbi — Orbai székből a Mezőségre költözött — család levéltárába pedig az Alsó-Fehér megyei rokoni-szomszédi kapcsolatok ugyancsak nagyszámú, más eredetű darabot juttattak be (főként az Elekessy, azután a Bernát, Bényey, Buna, Dobai, Egri, Sárosi, Szintai Alsó-Fehér megyei birtokos családok iratait). Végül ugyancsak a Viskiek szerezték meg az Alsó-Fehér megyei Belényessy famíliának, a rettegi Borbély családnak meg egy kolozsvári polgárcsaládnak, a Stenczeleknek az iratait. A kincstár Viski Ferenc 1863-ban bekövetkezett halála után jutott a levéltár birtokába. Az iratanyag nagyobb részét a vagyonjogbiztosítás és a gazdasági ügyvitel hozta létre, de a három családnak megyei s kivételképpen országos tisztségeket is viselt tagjai hivatalos iratainak egy részét is itt őrizték meg. Említést érdemel közülük Hegyesi András, a XVHI. század második felében élt tordai főbíró, Viski József és János Doboka megyei alszolgabíró illetve jegyző (a XVHI. század elején), Viski Péter zilahi, majd magyaregregyi postamester, Viski Elek, a gubernium és az erdélyi kommisszariátus tisztviselője, Viski Sándor táblai ülnök, Viski Ferenc, Torda megye főszolgabírója (mind a XIX. század első felében), Pávai István, Apafi Mihály étekfogómestere, Pávai Ferenc AlsóFehér megyei számvevő (a XVHI. század második felében), végül Pávai Elek guberniumi írnok, fehérmegyei jegyző és főszolgabíró, majd táblai ítélőmester, református egyházmegyei főgondnok (a XVTH—XIX. század fordulóján). A hivatali működés során keletkezett iratok között megyei (illetve megyei tisztviselői) és táblai ülnöki följegyzések, kiadványok, beadványok találhatók. Pávai Elek főgondnok az egyházmegyéjéhez tartozó egyházközségek anyagi, szervezeti ügyeire vonatkozó darabokat őrzött meg. Viski Ferenc 1848-49-ben is viselte a Torda megyei föszolgabíróságot; sok, hozzá írt kérvényt (jobbágykérvényeket is) rakott el irattárába ebből az időből, s a forradalmi intézkedések nem egy emlékét. (Iratokat a román felkelésről, bujtogatok, rablók névsorait, az elmenekültek javainak összeírását stb.). Országos érdekű iratok a Hegyesi-levéltárban csak elszórtan találhatók. A koraiakat (1606-os Bocskai-egyezség szövege, Dániel Mihály 1639-i portai követségének költségjegyzéke, meghívó Thoroczkay számára az 1680-i országgyűlésre) talán Hegyesi András tartotta meg. A XVHI. századiak eredete bizonytalan (H. Rákóczi Ferenc leirata abrudbányai inspektorához, közgazdasági tárgyú előterjesztés az uralkodóhoz, jezsuiták álláspontja a bevett vallásfelekezetekről, királyi leiratok, cirkulare külföldi követekhez,