Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 180. Jány (Giani) Ferenc szerémi püspök és Jány (Giani) Jakab bátai apát

gravámenek és más országgyűlési iratok, az adórepartició, a katonai élelmezés, a postaszervezés iratai). Sok közülük csupán egyszerű másolat, egy részüket valószínűleg Viski Péter postamester szerezte meg, illetve másolta le magának. Politikai és hadieseményekre vonatkozó utalások, hírek találhatók a mindenre kiterjedő családi levelezésben is. Az iratok zöme a felsorolt erdélyi közép- és kisbirtokos családok gazdálkodásával áll kapcsolatban. Sok a jogbiztosító és peres irat. Megtartották Károlyi Zsuzsanna jobbágy felszabadító oklevelét, I. Apafi Mihály útlevelét, II. Apafi Mihály felszabadító levelét Pávai István számára, és Pávai Elek testőri állásért benyújott pályázatát 1792-ből. Az úrbéri viszonyt egyebek közt urbáriumok, jobbágyokkal kötött egyezségek, engedélylevelek és jobbágy-kezességlevelek szabályozták, a majorsági alkalmazottakkal, vincellérekkel való viszonyt pedig konvenciók. A levelek írói elsősorban vagyonjogi, pereskedési, gazdasági kérdéseket érintenek, de találhatunk a missilisek között más családi eseményekre vonatkozó híreket is. A múlt század elejéről iskoláslevél, iskolai gyakorlat, 1790-ből szerelmes vers maradt meg. Az iratokat időrendben helyezték el. E 180. JÁNY (GIANI) FERENC SZEREM I PÜSPÖK ÉS JÁNY (GIANI) JAKAB BÁTAI APÁT XVII. század-1764 6 csomó Iratok, XVIJ. század—1764. 6 csomó A Jány-levéltár a katolikus egyház két olasz származású papjának iratait tartalmazza, akik a Dunántúl XVII. századvégi felszabadítása után neoacquistica-területen kaptak stallumokat. Egyiküknek Baranya és Szerem, másikuknak Tolna megye egyházi szervezésében és az ottani egyházi birtokokon folyó gazdálkodás irányításában lett döntő szerepe. Jány Ferenc — már 1677 óta pécsváradi apát, 1682-től szerémi püspök és csornai prépost — nyomban a törökök kiűzése után munkához látott a Dráva környékén, s ott működött 1702-ben bekövetkezett haláláig. Halálával a kincstár átvette a birtokait s velük levéltárát is. 1694-ben foglalta el a bátai apáti széket Jány Jakab Ferdinánd, a szerémi püspök rokona. Ót utóbb semendriai püspöki, királyi tanácsosi és bárói címmel tüntették ki. 1726-ban halt meg. Mindketten sokat tartózkodtak dunántúli-szlavóniai egyházi körzetük határain kívül, különösen Ferenc, aki csornai prépost maradt továbbra is. Bécsben Ferenc is, Jakab is gyakran fordult meg. Jány Jakab halála után a gazdasági apparátus Szalay Mihály, korábban bátai provizor vezetésével működött tovább; utóbb Jány irathagyatékával együtt az ő iratai is a kincstárra szálltak. Az iratanyag túlnyomó része a két Jányhoz írott levelekből, jelentésekből áll, jóval kevesebb benne a Jány-fogalmazvány. Nagyobb számban találhatók még az udvarbírókhoz, gazdasági alkalmazottakhoz írott levelek. Nem hiányoznak azonban a vagyonjogi vagy