Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI
szakonként jelentést, a király pedig gyakran közvetlenül hozzá (consiliario nostro, unserm Rate) intézte rendeleteit. 4 d) Werner sárost főkapitány állandó jellegit megbízatása Az időszakos megbízatások és kiküldetések néhány éve után, valószínűleg az 1530-as évek végén - korábban, mint ahogy az eddigi irodalom vélte - az ekkor már a sárosi főkapitányi tisztet is viselő és állandóan a Szepességben tartózkodó Werner a gyakorlatban a felső-magyarországi királyi jövedelmek kezelője lett, ha maga a cím csak később jelent is meg. Egy 1545-i királyi rendelet szerint Werner György „már jónéhány éve" szedi be és kezeli (nostro nomine receperit et administraverit) a felső részek megyéinek dicáját, tizedeit és egyéb jövedelmeit. 5 Ez a feladatkör legkésőbb 1539-ben már az ő kezében futott össze, amit egy közvetlenül hozzá intézett királyi rendelet világít meg: eszerint a hadiadó, a városi taxa és cenzus behajtását, a harmincadjövedelmek befolyását minden igyekezetével szorgalmazza, a kezeihez befolyt jövedelem kiadását, a várak szükségletei szerint, a főkapitánnyal való tárgyalás alapján eszközölje, minderről pedig közvetlenül a királynak tegyen jelentést. 6 Megbízatásának alapja királyi tanácsosi címe és sárosi főkapitányi tiszte volt, bár közben időnként egyben a magyar kamara tanácsosa is, (az ismert adatok szerint 1538/39-, 1549-, 1552/53-, 1556-ban), de nem áll helyt a korábbi irodalom (pl. Acsády) megállapítása, hogy a jövedelmek kezelése a sárosi főkapitánysághoz mint tisztséghez volt kötve. Werner megbízatása kifejezetten személyre szóló volt. e) Werner hatásköre, viszonya a kamarához és az uralkodóhoz Bár az 1539-et követő másfél évtizedben Werner megbízatása állandó jelleget öltött (ha címében, mely továbbra is „consiliarius, arcis Sáros prefektus", ez nem is jut kifejezésre) és ténykedése a felső-magyarországi királyi jövedelmek kezelésén túl szélesebb körre is terjedt ki, működésének területe, valamint viszonya egyfelől az uralkodóhoz, illetve a bécsi udvari kamarához, másfelől a pozsonyi kamarához nem volt pontosan rögzített, körülhatárolt. A pozsonyi kamara kirendelt közegeként legfőbb feladata volt az alsóbb helyi tisztviselők (dikátorok, decimátorok, harmincadosok stb.) ellenőrzése, az általuk behajtott jövedelmeket azonban általában már nem küldte Pozsonyba, hanem a helyszínen gondoskodott hovafordításukról, azaz túlnyomórészt az országrész területére eső végvárak katonaságának ellátásá4 E 21. Ezek a Ben. res. sorozatban, pl. 1538. szept. 11, okt. 4, nov. 23. 5 E 21. Ben. res. 1545. ápr. 9. v.ö. szept. 14. 6 E 21. Ben. res. 1539. febr. 11.