Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI

ról. Feladata volt „collectio, comportatio et deductio pecuniarum ad diversa loca iuxta particulare regestum suum..."

7 Ezen részszámadásait, valamint a tisztviselők számadásait a pozsonyi kamara számvevő hivatala vizsgálta felül, készített belőlük kivonatokat (summarius extractus), amelyeknek egyik példánya a kamaránál maradt, a másik Wernerhez került, és nyilván a kamara évi számadásának részeként egy példányt az udvari kamarához is felküldtek.

8 Elvileg a pozsonyi kamara irányította munkáját, utasította bizonyos teendők ellátására, fizetések eszközlésére, az esetek egy részében az uralkodó is a pozsonyi kamara útján közölte vele rendeleteit, a gyakorlatban azonban bizonyos fokig önállóan, illetőleg a pozsonyi kamara közbeiktatása nélkül, közvetlenül Béccsel érintkezve látta el teendőit. Mint már rámutattunk, a király gyakran egyenesen hozzá intézte a rendeleteket, ő maga pedig Bécsbe küldte jelentéseit. Hogy nem egyszerűen a pozsonyi kamara alárendelt közegeként tekintették, mutatják a királyi rendeleteknek olyan, a mellérendeltségre utaló megfogalmazásai, mint pl.: a jövedelmeket „mind ti (ti. a pozsonyi kamara), mind Wernherr" szedjék be és fordítsák a várak eltartására.

9 E nem pontosan tisztázott, kettős helyzetnek a magyarázata abban rejlik, hogy míg egyfelől az egész királyi Magyarország területe a pozsonyi kamara igazgatása alatt állt, és így Werner funkciója elvileg csak mint a kamarának alárendelt tisztség szerepelhetett, másfelől azonban a Pozsonytól távol eső, speciális probémákat felvető és nagyfokú helyismeretet megkívánó felső-magyarországi részek egyenesen megkövetelték az önálló cselekvést, gyors elhatározást a pénzügyek intézése során. Ezen túl azonban a helyzet magyarázata legfőképpen a király és Werner György között fennálló viszonyban rejlik. Ferdinánd Werner szakismereteit különösen sokra becsülte, bizalmas tanácsadójaként kezelte, aránylag sűrűn tárgyalt vele udvarában „in publias Regni negotiis", ami megerősítette bizonyos fokú önállóságát, a pozsonyi kamarától való laza függési viszonyát. (A király és Werner közt fennálló személyes viszonyra vet fényt például az, hogy leányának férjhezmenetelekor az uralkodó 80 Ft értékű esküvői ajándékot adott, két fiának prágai egyetemi tanulmányait pedig személyesen azzal tette lehetővé, hogy három éven át évente 150 Ft-ot utaltatott ki e célra.)

10 A rendes és rendkívüli királyi jövedelmek behajtásának ellenőrzésén, kezelésén túl elemeikben mindazok a feladatkörök jelentkeznek Werner idejében, amelyeket később a szepesi kamara mint testületi hivatal látott el, tehát a végvárak fenntartásának bonyolult feladatkomplexuma, az országrész valamennyi közgazdasági problémája, a sóügy, a Lengyelországgal való kereskedelem, a bányaügy, a pénzverés, a szabad királyi városok ügyei stb. - Mindezekben az ügyekben véleményét, javaslatait közli a pozsonyi kamarával, illetőleg az uralkodóval. Ezen túl számos alkalom7 E 554.1549. Kamarai számadások (a továbbiakban: Kam. szám.) Fol. Lat. 921/1.46. 8 E 21. Ben. res. 1545. ápr. 9. 9 E 21. Ben. res. 1550. jún. 12. 10 E 21. Ben. res. 1550. ápr. 16, okt. 27.