Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IV. A SZEPESI ADMINISZTRÁCIÓ (KAMARA) TÖRTÉNETE 1672-1723

IV. A SZEPESI ADMINISZTRÁCIÓ (KAMARA) TÖRTÉNETE 1672 - 1723 1. A HIVATALSZERVEZET TÖRTÉNETE Az 1672-es év szigorúan jogi értelemben nem jelent éles határvonalat a felsőmagyarországi pénzügyigazgatás történetében. Az 1670-es évek elején bekövetkezett országos politikai változások - Kassán pedig a német adminisztrátorok fellépése éppen 1672 óta - mégis a század első két harmadától lényegesen elütő fejlődési szakaszt nyitnak meg, és ez a hivatal szerepének, lényeges funkcióinak, sőt szervezetének fokozatos átformálódásában tükröződik. Az új helyzetet az alábbiak jellemzik: a) 1670 óta az országrész idegen katonai megszállása állandósul, az eddigi végvári őrségek szerepét a császári seregek veszik át, a magyar végvári katonaságot szélnek eresztik; b) az erősödő bécsi abszolutizmussal és közvetlen katonai erőszakkal szemben Felső-Magyarország válik az ellenállás, a „rebellió" tűzfészkévé, az udvar a felső-magyarországi hatóságot ennek ellenében kifejezetten politikai célokra is igyekszik felhasználni; c) a végvárak az 1680-as évek második felétől elvesztik szerepüket, a végvári rendszer megszűnik; d) a kincstári feladatok alapjaikban átcsoportosulnak: a végvárak ellátásának követelménye megszűnik, ezzel szemben előtérbe kerülnek a tömeges birtokkonfiskációk, a kincstári uradalmi gazdálkodás megszervezése, a bányászat fellendítése, a császári katonaság gabonával való ellátása, erőszakos rekatolizálás stb.; e) közjogilag a magyar kamara marad ugyan továbbra is a felettes hatóság, a tényleges irányítást azonban lényegileg a bécsi udvari kamara ragadja magához; f) a hivatal élére idegen adminisztrátorok kerülnek, maga a hivatalszervezet felduzzad, majd újra elnyeri a kamarai rangot. Jelentős átalakuláson ment át a hivatal rendeltetéséről alkotott elmélet is. A XVI. századtól a XVII. század utolsó harmadáig uralkodó elmélet szerint a szepesi kamara, majd az adminisztráció feladata egyrészt a királyi jövedelmek kezelése (administratio proventuum regiorum), másrészt az országrész minden egyéb szükségletéről (omnes provinciarum illius nécessitâtes), nevezetesen a közigazgatásról és hadi, végvári ellátásról való gondoskodás (politicarum necnon bellicarum sive confiniorum curam gerere... ). A XVII. század utolsó évtizedeitől felbukkanó új teória a bécsi udvarból származik, szülője a Lipót-féle abszolutizmus, de jellegzetes terminológiájával az egész XVIII. századon át tartja magát. Alkotmányellenes természete miatt elsősorban bizalmasabb jellegű iratokban (udvari kamarai elaborá-