Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IV. A SZEPESI ADMINISZTRÁCIÓ (KAMARA) TÖRTÉNETE 1672-1723

rumokban, a szepesi kamarának az udvari kamarával való levelezésében) találkozunk kifejtésével. Az új elmélet szerint a szepesi adminisztrációnak kettős rendeltetése van: a királyi gazdaság (oeconomia regi a) megőrzése és fejlesztése, a jövedelmek kezelése és növelése, másrészt a köznyugalom (publica tranquillitas) megőrzése. Felső-Magyarországon ugyanis - hangzik az indoklás például egy XVIII. század elején kelt kamarai bizottsági elaborátumban - a „pártoskodó és nyugtalan elmék" állandóan fenyegetik „a Felséges Ausztriai Ház" hatalmát, ezért van szükség e részeken az udvar erős karjára (brachium validum), azaz Őfelsége állandó katonaságára, másrészt őrködő szemére (vigilans oculus), azaz a szepesi adminisztrációra vagy kamarára, amely mindent szemmel tart, figyeli a „titkos machinációkat". E két szervnek szorosan együtt kell működni, mert a „kar" ugyan lesújt, de a „szem" már idejekorán észreveheti a „nemzeti szenvedély" (affectus nationalis) megnyilvánulásait, ha valamit „a köznyugalom megbontására kovácsolnak", és idejében értesítheti a császári katonaságot. A kamara tisztviselői otthonosak a vidék népe közt, értik a nyelvet, megvannak a kapcsolataik, így könnyen „hozzáférkőzhetnek a titkokhoz", kifürkészhetik a pártütést, eképpen szolgálhatják az udvart és a köznyugalmat. - Ahhoz, hogy az adminisztráció e szerepet betölthesse, korábbi szervezetét is át kellett alakítani. 1672-1690 a) Volkra Ottó Ferdinánd Teofil adminisztrátorsága Az adminisztráció szervezete a Wesselényi-összeesküvés kipattanása, a császári katonaság beözönlése, a gróf Rottal-féle, Lőcsén székelő bizottság működése ellenére 1672 végéig nem változott, élén továbbra is Holló Zsigmond első tanácsos állt, bár a bizottság irányítása alatt már 1670 nyarán nagy arányokban megindult a gyanúsítottak birtokainak elkobzása. Csak az első bujdosó kuruc-támadás után változott meg a helyzet. A Petróczy, Kende, Szuhay, Szepesy által vezetett kuruc támadás 1672 szeptember-októberében átmeneti sikereket ért el, a bujdosók az országrész bizonyos vidékeit, várakat, városokat elfoglaltak, míg októberben a császári hadak vissza nem foglalták azokat. Az új fejlemények ürügyül kínálkoztak a bécsi udvarnak a magyar alkotmány felfüggesztésére, és - különösen Felső-Magyarországon - újabb, nagyarányú konfiskációkra. Az adminisztrációt megbízhatóbb, feltétlen császárhű vezetés alá kellett helyezni, ezért 1672 decemberében az uralkodó kinevezte az 1670 óta a császári bizottság tagjaként amúgy is Felső-Magyarországon tartózkodó gróf Volkra Ottó Ferdinánd Teofilt (az udvari kamara új alelnökét) szepesi adminisztrátorrá. Hivatali utasítását csak 1673. október 10-én kapta meg az uralkodótól, amikor már jó háromnegyed éve intézte az ügyeket. Ezzel a hivatali cím is megváltozott. Az adminisztrátori állást 1639-ben megszüntette a magyar kamara, azóta első tanácsos állt a hivatal élén, a kiadványok aláírása: „S. C. R. M.-tis Camerae Scepusiensis consiliarii". 1672 végétől: „S. C. R. M.-tis Exc. Aulicae con-