Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI

b) Werner György korábbi szerepe A kezdetek egyetlen személyhez kapcsolódnak: Werner Györgyhöz. A sziléziai származású Werner érdekes típusa annak a humanista műveltségű értelmiségnek (Istvánfíy szerint „vir doctus et elegáns"), amely a XVI. században új alapokra fektetett államigazgatás szolgálatában hivatalnokként éli le életét. A wittenbergi és krakkói egyetemen folytatott tanulmányai után 1520 körül jött Magyarországra, Eperjesre, ahol is 1521-ben városi segédtanító, 1526-tól a harmincas évek közepéig városi esküdt volt, egy ideig a jegyzői, majd egy éven át a bírói tisztet viselte. A jelek szerint már ezekben az években jelentős szerepet játszott nemcsak Eperjes, hanem az egymással állandó kapcsolatban lévő felső-magyarországi városok életében, érdekeik képviseletében. Talán ennek révén került be az államigazgatásba: 1524ben II. Lajos kancelláriájában titkárként működik, egy évtized múlva pedig, 1534ben, a magyar kamara hivatalnoki testületébe kerül mint pénztáros (camerae magister) vagy (1536-ban) „camerarius consilii Posoniensis",

1

1538-ban pedig a pozsonyi kamara tanácsosa lesz.

2 c) Werner - a kamara felső-magyarországi kiküldötte Már a pozsonyi kamara alapítása után egy-két évvel mutatkoznak jelei annak, hogy a Felső-Magyarország viszonyaiban jártassá vált Werner Györgyöt speciálisan e terület szakértőjeként tartják nyilván az udvarban, illetőleg a kamarában, és ennek megfelelően bizonyos rendszerességgel küldik ki az ügyek rendbetétele céljából, így például 1533 telétől a következő év áprilisának végéig Kassán, Eperjesen, Lőcsén, a bányavárosokban tartózkodik, felülvizsgálja Szepes, Sáros, Abaúj, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung, Bereg és a tiszántúli megyék hadiadójának behajtását, tárgyal a főkapitánnyal az adó felhasználásáról, igyekszik rendbehozni a felsőmagyarországi harmincadok zilált helyzetét, egyeseket bérbead stb.,

3 majd májusban Bécsben a királynak tesz jelentést az ügyek állásáról. A következő években egyre világosabban kidomborodik, hogy bár Werner a pozsonyi kamara közegeként tartózkodott időnként az ország északkeleti részében, közvetlen érintkezésben állt a királlyal illetve az udvari kamarával, jelentéseit oda küldte fel, időnként személyesen is megjelent jelentéstételre; ugyanakkor a pozsonyi kamarának is tett időE 21. Benignae resolutiones (a továbbiakban: Ben. res.) 1538. máj. 14. melléklete és 1536. júl. 8. Werner életrajza - amely azonban kamarai tevékenységével kapcsolatban több tévedést tartalmaz - : Elfiiede, Rensing: Georg Wernher, Prasident der Zipser Kammer. Bécsi Történeti Intézet Évkönyve 1933, 31 kk. E 41. Litterae ad camesam exaratae (a továbbiakban: Litt. ad cam.) 1533. dec. 16, 1534. jan. 18, márc. 4, ápr. 23, máj. 15.