Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI 1. A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI KIRÁLYI JÖVEDELMEK IGAZGATÓSÁGA a) Felső-Magyarország fogalma A mohácsi csatavesztést követő évtizedekben a török lökésszerűen ismétlődő, az ország testébe egyre mélyebb éket vágó hadjáratai és a kettős királyság küzdelmei közepette új, előbb bizonytalanabbul, majd egyre szilárdabban körvonalazott területi fogalom alakult ki: „Felső-Magyarország", „Partes regni Hungáriáé supérieures". Azt az országrészt értették ezen elnevezés alatt, amely Liptó - Hont - Nógrád megyék vonalától keletre Ferdinánd koronája alá tartozott (keleti, délkeleti határai az első évtizedek állandóan hullámzó hatalmi viszonyai következtében szinte évenként változtak), míg az említett vonaltól nyugatra eső királyi területek viszont az „Alsó-Magyarország" nevet viselték. Felső-Magyarország és a hozzá csatlakozó, királyi kézen levő Tiszán inneni és túli megyék fontossága az idők során a fokozatos török előrenyomulás és a végvári vonalnak a negyvenes évektől valamennyire rendszeresnek mondható kiépítése során egyre nőtt, hiszen számos fontos, sőt kulcshelyzetet elfoglaló végvár esett erre a területre. Az 1531-ben Pozsonyban újjászervezett magyar kamara viszont egyre kevésbé volt képes megbirkózni azokkal a bonyolult és sokrétű problémákkal, amelyeket a kamara székhelyétől távol eső országrész rendes és rendkívüli jövedelmeinek kezelése, közigazgatása, hadi ellátása nap mint nap felvetett. Ez a felismerés végül is 1567-ben azt eredményezte, hogy az országrész pénzügyi igazgatását egy új hatóságra, a szepesi kamarára bízták. A kamara, mint a Pozsonyban székelő magyar kamarának részben alárendelt, részben attól független területi hivatal új volt ugyan, de nem volt gyökeresen új az az elgondolás, hogy a felső-magyarországi részek igazgatására külön szervre van szükség. A szepesi kamara előzményei ugyanis évtizedekre nyúlnak vissza. így tehát, ha a szepesi kamara levéltára csak megalakulásától, 1567-től kezdve tartalmaz is iratokat, szükségesnek látszik a kamara előtörténetének felvázolása, még akkor is, ha az elkülönülő tendenciát mutató felső-magyarországi pénzügyigazgatás levéltára nem maradt fenn, a működésének során keletkezett iratok pedig nem alkotnak egységes levéltártestet, hanem a fennmaradtak a pozsonyi kamara levéltárának elsősorban Benignae resolutiones és Litterae ad cameram exaratae c. sorozataiban foglalnak helyet.