Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

III. A SZEPESI KAMARA (ADMINISZTRÁCIÓ) TÖRTÉNETE 1607-1672

adminisztrációra nehezedett az egész végvári ellátás súlyos feladatkomplexuma, legtöbbször haladéktalan elhatározásra és - a helyi katonai szervekkel együtt ­gyors cselekvésre volt szükség, így többszöri hosszadalmas levélváltásra, a pozsonyi tanács határozatainak megvárása™ többnyire nem volt idő. (Persze kétségtelen, hogy e kényszerhelyzetet időnként egyes tanácsosok visszaélésekre használták ki.) Ennek az önállósodásnak bizonyos fokú elismeréseként fogható fel, hogy 1648 után egyre sűrűbben felbukkan ismét a kamarai cím. A kiadványokon ettől fogva az elő­ző negyed évszázaddal szemben az aláírás következetesen: „S. C. M. Camerae Sce­pusiensis consiliarii". Sőt, maga a magyar kamara 1652-ben egy hivatalos vizsgálat alkalmával „Camerae Cassoviensis"-nek címezi a hivatalt. A királyi leiratokon cím­zésként többnyire ismét „szepesi kamara", ritkábban „adminisztráció" tűnik fel. Bár a magyar kamara az 1650 - 60-as években is többnyire az „administratio" rang­hoz ragaszkodik, 1662-ben azzal küldi ki egyik tanácsosát, Senkviczi Mátyást Kas­sára, hogy a „Camera Scepusiensis" ügyvitelét a pozsonyi kamarában gyakorlatban levő „forma és methodus" szerint alakítsa át, és vezesse be a kamarai jellegű ügy­intézést (stylus et ordo camerae). A vizsgálat nyomán született 1663. január 27-i utasítás valóban több ponton kamarai jellegűvé formálja az ügyintézést. Többek közt elrendeli a rendszeres tanácsüléseket, és ennek nyomán a kiadványokon 1663 óta ismét megjelenik a formula: ft Ex consilio Camerae Scepusiensis..." Ha ehhez hozzávesszük, hogy a levéltár az 1650-es évek elejétől részben átvette a számvevés teendőit, leszögezhető, hogy már 1648-tól fokozatosan megjelentek az újra kama­rává alakulás fontos elemei, bár a hivatal szorosabb értelemben, a kamarai cím egyre sűrűbb használata ellenére is a magyar kamara alá rendelt adminisztráció ma­rad. A számos átszervezés, megszűnés, újjászervezés (a főbb dátumok: 1622, 1631, 1639,1644,1646,1648,1663), a hivatal címének váltakozása, sőt a hivatalnak a gya­korlat szabta időnkénti relatív önállósodása ellenére az 1622. évet követő 50 év egy­séges korszakot jelent az adminisztráció történetében. Ebben az időszakban a hiva­tal jóformán kizárólag a pozsonyi kamarával mint felső hatósággal áll hivatalos le­velezésben, a királytól is alig kap közvetlen rendeleteket (a század közepe előtt szinte soha), az udvari kamarának pedig éppenséggel semmi közvetlen befolyása sincs működésére. e) Katonai megszállás, teljhatalmú bizottság 1670-től A Wesselényi-Nádasdy-összeesküvés kiderülése 1670 tavaszán alkalmat adott a bécsi abszolutista törekvéseknek, hogy előkészítsék a magyar alkotmány felfüggesz­tését, hogy egyre nyíltabban és közvetlenebbül avatkozzanak be az ország ügyeibe. A lipóti abszolutizmus rövidesen éreztette hatását a pénzügyigazgatásban is, külö­nösen és elsősorban a szepesi adminisztráció területén. Ez az országrész volt a „re­bellió" tűzfészke, az összeesküvés híveinek túlnyomó többsége is innen került ki. 1670 májusában több ezer főnyi császári sereg özönlötte el az országot, főként a lá­zadó felső-magyarországi várakat, ezzel az ország nyílt katonai megszállás alá ke-

Next

/
Thumbnails
Contents