Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

lentőségű, elsősorban a gazdaságtörténetet és a jobbágyság történetét érintő kérdések. A felsorolt kamarai uradalmak ügyei az Oeconomicum Camerale megjölésű referenciák és irattári tárgyi csoportba tartoztak, a vallásalap birtokügyei az Ecclesiasticum, a tanulmányi alapé a Fundus studiorum, a világi alapítványoké a Fundus saecularis című csoportba (az iratok természete és jellege mindenikben azonos). Ám miután az alapítványi ügyeket 1793 végétől elvonták az adminisztráció hatásköréből magukra az iratokra is a Helytartótanácsnak volt szüksége. Ezért már 1793 augusztusában kiválogatták - 1788-tól kezdve - az ülésenként külön jegyzőkönyvek szerint elhelyezett alapítványi iratokat, külön kezelték és 1793. november-decemberében felküldtek a Helytartótanácshoz azokat. Ily módon tehát az alapítványi birtokokra vonatkozó ügyeknek ma már csak iktatókönyvi bejegyzései maradtak meg, maguk az iratok (az ecclesiasticum, fundus studiorum, fundus saecularis) hiányoznak; ezeket később a Helytartótanácsnál vagy a közalapítványi igazgatóságnál feltehetően kiselejtezték. Az iratok csak a kamarai uradalmakra (Oeconomicum Camerale) vonatkozóan állnak rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban is megjegyzendő, hogy - és ez a magyar kamara és az adminisztráció viszonyának ismeretében természetes - az uradalmi tisztviselők jelentéseinek mellékletei (összeírások, kimutatások, építkezések esetében tervrajzok, költségvetések stb.) a legtöbb esetben nem maradtak meg a jelen levéltárban, mert azokat, ha felsőbb kamarai döntést igénylő ügyről volt szó, az adminisztráció felküldte a magyar kamarához. így tehát kutatás esetén az egyes ügyek folytatását a magyar kamara levéltárában (elsősorban a „Departamentum oeconomicumban") kell keresni. A kassai kerület uradalmaira vonatkozó iratok jelentős mennyiségben találhatók még az „Aedilia", „Cassalia", „Dimensionalia", „Juridica et fiscalia", „Fiscalia" c. állagokban. Az érintett kamarai uradalmak közül a sárospataki és regéd uradalom egykori saját levéltárát is a Magyar Országos Levéltár őrzi. Az adminisztráció - sóüggyel összefüggő - ad hoc jellegű megbízásaival kapcsolatban keletkezett - számszerű arányban eltörpülő - ügyei, a kiküldetések napidíj-elszámolásai, vizsgálati jelentések stb. a Salinaria c. tárgyi csoportban kaptak helyet. Harmincadügyekben ugyancsak hasonló, főként csempész esetekben kapott az adminisztráció megbízást a kamarától, az ilyen iratokat a Tricesimalia csoportban helyezték el. Ezen iratok adatszolgáltatása azonban általában csekély értékű; a felső-magyarországi só- és harmincadügy aktáit a magyar kamara „Departamentum tricesimale" és „salinare" állagaiban ajánlatos keresni. A Juridica csoportban az uradalmi fiskálisokkal az uradalmak jogi ügyeiben keletkezett levelezés; denuntiatiók kivizsgálása; a kincstárra szállt birtokok, birtokrészek, ingóságok ügyei; kiküldött belső adminisztrációs tisztviselők vagy prefektusok, fiskálisok jelentései összeírásokról, felbecslésekről, talált kincsekről, végrendelet nélkül elhalt egyházi személyek (plébánosok, feloszlatott szerzetesrendek tagjai) hagyatékáról, továbbá e kiküldetések napidíj ügyei találhatók. - A Cassalia c