Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

Egykori számvevőség levéltárának töredékei E 705. SZÁMVEVŐSÉGI IRATOK 1551-1779 11 csomó 1. A kamarai számvevőség iratai és számadásai 1560 -1779, 3 csomó 2. A kincstári javak, uradalmak praefectusának iratai, 1565 -1767.4 csomó 3. A kincstári szőlők felügyelőjének iratai, 1576-1764 1 csomó 4. Vegyes iratok, 1549-1777.3 csomó A szepesi kamarai számvevőség, pénztár és az alája rendelt tisztviselők és hivatalok töredékesen fennmaradt, más állagokból előkerült iratai és számadásai tartoznak ezen mesterségesen kialakított állagba. Az anyag négy részre tagolódik. Az első csoport azokból az iratokból áll, amelyek egyrészt a számvevőség ügyviteléről, személyzetéről adnak felvilágosítást, másrészt a számvevőséghez írott utasításokat és a kamarai gazdálkodás egészéről összefoglaló jellegű számadásokat tartalmaznak. A bécsi udvari kamara rendeletei csak az 1741-1771 közötti időből, a szepesi kamarai tanácsi utasítások a XVI. századtól, 1571-től kezdődően maradtak fenn. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi utasítás megmaradt. Igen töredékes mind a kamarához intézett beadványok, mind az erre adott válaszfogalmazványok sorozata. Jelentősek a kamarai gazdálkodás és a pénztár egészét tükröző kimutatások és az ezekre vonatkozó számadásvizsgálati (cenzúra) iratok. Ezek nem rendszeresen vezetett számadáskönyvek, hanem általában alkalmanként készített kimutatások. A kamarai alkalmazottak hagyatéki iratai szintén bepillantást engednek az egyes hivatalok pénzügyleteibe, mert a tisztviselőkkel szemben támasztott követelések elintézésekor pontos kimutatást készítettek az általuk kezelt összegekről is. A szepesi kamara számvevőségében is volt a pozsonyiéhoz hasonlóan német és latin nyelvű szerkezeti tagozódás. Az 1716. júliusi fizetési jegyzékben pl. szerepelt coadjutor latinus és germanicus, accessista latinus és germanicus (E 154. 1716. július No 28.). A második csoportban a kincstári javak igazgatójának - praefectus bonorum fiscalium - iratai és általában a kamara által kezelt uradalmakra vonatkozó iratok találhatók. A praefectus officium oeconomicum-ja szoros kapcsolatban állt a számvevőséggel. Egyes igazgatóknak különösen nagy mennyiségben maradt fenn anyaga, így például Wilhelm von Draheimnek, aki maga is érdekes személyiség volt. Ide nyertek beosztást az uradalmakra vonatkozó különféle iratok: bérletek ügyei, leltárak, gazdasági kimutatások, valamint a Wesselényi-Nádasdy-összeesküvés felfedése és a Rákóczi-szabadságharc leverése után elkobzott birtokok leltárai, becsül. Utóbbihoz szorosan kapcsolódik a Libri bonorum fiscalium (E 706.) állagának adathalmaza.