Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

módját. Ez azonban nem történt meg; sőt, a bevételek a legzavarosabb képet mutatták, s a kamara megfelelő költségvetés híján és hatalmas, alig áttekinthető adósságteher közepette képtelen volt akár csak rövid időszakra is előre számolni bizonyos jövedelmekkel vagy kiadásokkal. A nehézségekkel megbirkózni képtelen kamara ügyeinek rendbehozására, „megreformálására" 1570-ben biztosokat küldött ki a király (az egykori iratokban így is szerepelnek: „reformatores camerae"), akik hosszú hónapokig tartózkodtak a helyszínen, a kamara működésének valamennyi ágát behatóan megvizsgálták, erről részletes jelentést készítettek, és ennek alapján 1571. augusztus 8-án a király új utasítást adott ki a kamara részére.

36 Az utasítás az elmúlt három év hiányainak és mulasztásainak felsorolása mellett részben kiegészíti - sok tekintetben rendkívül részletekbe menően - az alapinstrukció pontjait, részben új pontokat is illeszt ahhoz. Fontos kiegészítéseket tartalmaz az ügymenet szabályozása, a pénztár munkájának és a számvevés módszereinek megjavítása, pontosabbá tétele tekintetében, ezen túl - számos részletkérdés mellett - hangsúlyosan foglalkozik a tizedügyek, a bányaügy rendezésével, de legfőképpen a várbirtokok igazgatása, a végvárak fenntartása és a katonaság ellátása körüli teendőkkel, amelyeket a királyi utasítás kifejezetten a kamara legfontosabb feladataként jelöl meg. Hogy ezen utasítás a gyakorlatban mit jelentett, a kamara működésének, ügymenetének és ügyköreinek elemzéséből derül ki. A lényeg az, hogy az első három év bizonytalankodása, kialakulatlan állapotai után a kamara működése 1571-ben kerül egyenesbe (az iratok tanúsága szerint már az instrukció kelte előtt, a „reformáló" bizottság működése következtében körülbelül 1571 elejétől fogva, s ettől kezdve szervezeti keretek közt, kialakult ügymenettel és csak éppen annyi - nem több - nehézséggel és zökkenővel, mint amennyi az egész korabeli állam és pénzügyigazgatást jellemzi, működik tovább 1604-ig, Bocskai szabadságharcának kirobbanásáig. 2. A KAMARA SZERVEZETE ÉS ÜGYINTÉZÉSE A szepesi kamara szervezete a bécsi udvari kamara, illetőleg a pozsonyi kamara mintájára a kollegiális igazgatási elvre épült, az ügyeket a kamarai tanács tanácsüléseken tárgyalta meg, és testületileg, szavazás útján hozta meg döntéseit. A tanács élén az elnök (praefectus) állt: a szepesi kamara indulásakor Bornemissza Gergely csanádi püspök; a tanácsosok (consiliarii) száma eredetileg kettő volt, a már 1566. december 30-án kinevezett Thorda Zsigmond és Paczóth János. A nagy szakismeretekkel rendelkező Thorda egyéves működés után, 1568 novemberében megvált a kamarától, ismét a pozsonyi kamara tanácsosa lett, helyébe Fejérvári János (korábban a Mágócsiak udvarbírája) került. A tanács létszáma azonban az ügyek sokaságához mérten kevésnek bizonyult, ezért az uralkodó a szepesi kamara javaslatára A kiadatlan utasítást ismerteti: Acsády: i. m. 112-116, Ember Gy.: i. m. 159-164.