Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

szán a temesvári pasa seregei dúlták fel Abaúj, Borsod, Gömör megyét, egészen Kassa faláig hatolva előre. A felégetett országrészek mellett a pénztár teljesen üres volt, és a kamarának vállalnia kellett azt a hatalmas adósságterhet, amely Pesthy hivatalnokoskodásának utolsó éveiben halmozódott fel. Jellemző, hogy a kamara levéltárának legkorábbi irata, a király 1567. április 14-i rendelete arra szólítja fel a kamarát, hogy tárgyaljon a hitelezőkkel a kölcsönök meghosszabbításáról. így át­menetileg - bár áprilisban már leváltották - ismét Pesthy Ferenc kezelte az ügye­ket, amit a pozsonyi kamarához július-szeptemberben intézett jelentései bizonyí­tanak. A kamara székhelyének problémája sem dőlt még véglegesen el. A pozsonyi ka­mara és az új kamara tisztviselői is Eperjes mellett foglaltak állást, mert joggal tar­tottak a Kassán székelő főkapitány erőszakosságától. Szeptember-októberben az alkalmilag összeülő tanács valóban Eperjesről datálja leveleit, a király azonban megismételt parancsaival Kassára rendeli őket, 34 hogy a kamara és a katonai ható­ság közötti közvetlen érintkezést biztosítsa. A kamara tanácsának első ülése, amit azonban jó ideig még nem követett az utasításban megkövetelt rendszeres ülésezés, adataink szerint 1567. szeptember 8­án folyt le, ez ugyanis a legkorábbi bemutatási dátum a kamarához intézett királyi rendeleteken, másrészt egy 1567. szeptember 12-én kelt rendelet szerint a király értesül arról, hogy a tanács „minap" összeült és tárgyalt. 35 Rendszeres munkáról a kamara tisztviselőinek október 7-én és 8-án történt ün­nepélyes beiktatása után sem volt még hónapokig szó. A tanács hol összeült, hol nem, az ügyeket igen sokszor egyedül az elnök vagy valamelyik tanácsos intézte el, amit a később, 1570-ben kiküldött tisztség rótt fel, és amit az elintézett iratokra ve­zetett jegyzetekből is meg lehet állapítani. Az 1567. év tehát lényegében szervezéssel telt el, az év végére aztán készen áll­tak nagyjából a szervezeti keretek. A kamara székhelye is tisztázódott: székháza Kassán volt (elég szűk lehetett, mert a számvevőhivatal már nem fért el benne) és maradt hosszú ideig. Elnevezése az első időkben még ingadozó, hívták kezdetben „kassai kamarának", „felső-magyarországi kamarának" (Camera partium superio­rum), sőt egyszerűen csak új kamarának (nova camera), de rövidesen megállapo­dik a címe: szepesi kamara (camera Scepusiensis). Az első három év azonban a kezdeti nehézségekkel való küzdelmekben telt el. A kamara elnöke többet volt tá­vol, mint hivatali székhelyén, a tanács nem ülésezett rendszeresen, a titkár nem az utasításoknak megfelelően látta el feladatát, a kamara maga sem látta tisztán az al­sóbb tisztviselők elszámoltatásának módját, és a sűrűn előforduló visszaélésekkel szemben nem tudott fellépni. 1568-70 folyamán számos királyi rendelet sürgette, hogy - a zilált pénzügyi helyzetet rendbehozandó - a kamara készítsen áttekintő kimutatást a felső-magyarországi jövedelmekről, és dolgozza ki azok növelésének 34 E 249. Ben. mand. 1567. okt. 22, nov. 12. 35 E 249. Ben. mand. 1567. aug. 30, szept. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents