Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
IRATOK
a bécsi „hinterlassene Hofkammer"-től kapott rendeleteket, és csak elvétve a prágaitól. A bécsi béke (1608) után, főleg az 1620-as évektől 1670-ig - a rendiség, áz országgyűlés, a nádor nagyobb befolyásának megfelelően - növekszik a magyar kancellárián kelt királyi leiratok száma; bizonyos években, főleg 1650- 60 korul több, mint az udvari kamara által expediáltaké. Ugyanakkor a királyi leiratok rovására erősen megduzzad az udvari kamara közvetlen rendeleteinek száma. Az 1670-es évektől megerősödő abszolutizmus tükröződik abban, hogy a királyi rendeletek ismét csak kizárólag az udvari kamarán keltek, másrészt ezek aránya az udvari kamara saját rendeleteihez viszonyítva erősen és fokozatosan csökken; a 80as évektől az utóbbiak száma sokszorosan nagyobb, mint a királyi rendeleteké. Az 1672-től jó ideig az udvari kamarától kiküldött, kizárólag német adminisztrátorok a pozsonyi kamara megkerülésével ismét szoros függésbe hozták Bécstől a szepesi igazgatóságot (majd ismét kamarát). E tendencia 1711 után folytatódik, sőt a sorozat az 1710-20-as évektől jóformán átalakul a bécsi udvari kamara décret urnáinak sorozatává, amelyben csak ritkán található egy-egy uralkodói leirat. (Az 1723-i királyi utasítás, bár formailag megerősíti az 1723:18. tc.-t, hogy tudniillik a szepesi kamarai adminisztráció a magyar kamarától függ, mindjárt hozzá is teszi, - amit a törvény természetesen nem tartalmaz -, hogy „fontos és halogatást nem tűrő ügyekben" az udvari kamara közvetlenül érintkezik az adminisztrációval, s ez ugyanúgy tartozik neki engedelmeskedni, mint a magyar kamarának. - 1, 2. art.) Az 1720-as évektől valamennyi királyi leirat - ahogy ezt most már az 1723-i utasítás 89. artikulusa egyenesen kimondja - az udvari kamarán kelt. A leiratok mellett gyakran az intézkedést elindító, s az udvari kamara által a leirathoz csatolt melléklet (királyhoz szóló beadvány, kérvény stb.) eredetiben vagy másolatban ma is megvan. A mellékletben rendszerint olvasható az udvari kamara tanácsában a titkár által rávezetett jegyzet. („Camerae Scepusiensi pro informatione et consilio" vagy hasonló szöveg a tanácsülés dátumával.) A melléklet meglétét vagy a leiratban hivatkozott csatolt irat hiányát az 1750 körül készített elenchus feltünteti („adjacet" vagy deest"). A leiratok hiányoznak azon évekből, amikor a kamara működése szünetelt, tehát az 1604-1606,1620-1628,1640-1652,1682-1684 és 1704-1710-i esztendőkből, 1619 szeptemberétől 1620 végéig viszont (és 1 darab 1628-ból is) Bethlen Gábor által az Erdélyhez csatolt hét vármegyét igazgató kassai kamarához intézett rendeletek találhatók a sorozatban. Hellyel-közzel más eredetű iratok is kerültek a sorozatba, például az 1690-ben újjászervezett magyar udvari kancellária átiratai, Bethlen István, I. Rákóczi György egy-egy rendelete, az erdélyi Gubernium egy átirata stb. A sorozat rendszere eredetileg, amikor még a pozsonyi kamara iratait is magába foglalta, egyszerű időrend volt; egy-egy hónap iratait tartalmazó fascikulusokon belül az egyes iratokat külön jelzettel nem látták el, a fascikulusokat pedig rendszerint több éven, gyakran évtizedeken át folyamatosan számozták (pl. 1567-1571:
