Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IRATOK

(ez pontosan nem állapítható meg) e végleges formát tükröző elenchussal látták el. (A korábbi egységes sorozat másik részét, melyből a yy

Litterae camerae Posoniensis et aliorum" c. sorozat alakult ki, csak 1775 márciusában szállították fel Pozsonyba. A szétválasztás nem volt teljesen következetes, mert például ez utóbbi sorozatba is beosztottak bécsi udvari kamarai rendeleteket.) A sorozat tartalmi vonatkozásban felöleli a kamara, majd adminisztráció valamennyi ügykörét, működési területét. Attól függően, hogy a Felső-Magyarország pénzügyigazgatását és közigazgatását ellátó szervezet kamarai vagy csak mindenben a pozsonyi kamara alá rendelt igazgatósági (administratio) rangot viselt, szembeötlően nagyobb vagy kisebb a közvetlenül hozzá intézett uralkodói vagy udvari kamarai leiratok száma. Azon időszakokban ugyanis, amikor a felső-magyarországi pénzügyi szervezet a pozsonyi kamarával többé-kevésbé mellérendelt viszonyban álló kamara volt (1567-1619 és 1690-1703 közt), bár a pozsonyi kamara is intézett hozzá átiratokat, működését a legapróbb részletekig királyi és bécsi udvari kamarai leiratok szabályozták. Azokban a korszakokban viszont, amikor igazgatósági rangot viselt (1622-1690, 1711-től megszűnéséig), közvetlenül a pozsonyi magyar kamara irányította, ezért az uralkodótól és a bécsi udvari kamarától ritkábban érkeztek hozzá leiratok. Az 1748-i kamarai reform után pedig az immár „udvari" rangra emelt magyar kamara (Caesareo-Regio Camera Hungarico-Aulica) közvetített minden felsőbb rendelkezést. Ez a magyarázata annak, hogy a sorozat ezen évvel lezárul. (A segédkönyvek, „Libri decretorum" 1772-ig folytatott és itt található sora a magyar udvari kamara rendeleteinek regesztáit tartalmazza.) Az arányokat az 1567-1748 közti időszakra vonatkozóan a következő hozzávetőleges számok mutatják: amíg abból a korszakból, amikor kamaraként működött a hivatalszervezet (1567-1619,1690-1703), tehát mintegy 50 évből, a sorozat összes iratainak kb. 80%-a származik, addig az adminisztráció idejéből, 1622-1690 közt, tehát csaknem 70 évből mindössze kb. 4%, 1711-1748 közt, 37 évből 16%. A Habsburg-királyság és a magyar országgyűlés rendjei közti közjogi harc ingadozásainak, valamint a bécsi abszolutizmus erősödésének érdekes vetületét mutatja a sorozat abban, hogy a királyi rendeletek milyen kancellárián keltek, másrészt mi az aránya a kamara működését irányító királyi és közvetlen udvari kamarai rendeleteknek. A XVI. században és a XVII. század elején a királyi leiratok túlnyomó többségét az udvari kamara expediálta, és csak elvétve találkozunk a magyar kancellárián kelt (főleg birtokügyeket érintő) kiadványokkal. Egyébként már Miksa uralkodása alatt gyakran az őt helyettesítő főherceg adja ki a királyi resolutiókat, főleg azonban Rudolf trónralépte után, 1576-tól 1603-ig a rendeletek többsége valamelyik főherceg nevében szól. (Rudojf 1576. október 13-i rendeletével valamenynyi magyarországi ügyben Ernő főherceget nevezte ki helynökéül.) A közvetlen udvari kamarai rendeletek száma a királyi leiratokhoz képest csekély, bár megjegyzendő, hogy az éppen e korszakból származó udvari kamarai rendeletek egy részét a XVIII. században a „Litterae camerae Posoniensis et aliomm" c. sorozatba osztották be. A Rudolf korában kettévált udvari kamarán belül a szepesi kamara főleg